Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tarjányi Sándor: A Magyar Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata 461-479

önkormányzat nincs, mert a megyék vagy végső soron a belügyminiszter minden határozatot megváltoztathat, melyet az önkormányzatok hoznak. Ezek csak a megyék vagy a miniszter jóváhagyásával érvényesek. Előadói beszéde már olyan teendőket tartalmazott, melyek a későbbiek során is a baloldali községpolitika követelései maradtak, olyan alapvető demokratikus követeléseket, melyeknek nagy része az 1918—19-es forradalmi időszakban, illetve csak 1945 után, az ország életében bekövetkezett változások során valósult meg. Ilyen követelések voltak : a) a főispáni, főpolgármesteri állás megszüntetése, mert ezek a mindenkori kormány bizalmi emberei ; b) a tisztségviselők közvetlen megválasztásának lehetővé tétele ; c) a jogászi kvalifikáció eltörlése az egyes tisztségek betöltésénél, mert az érvényben lévő rendszer eleve kizárja a munkásság képviselőinek tisztségviselését ; d) az állami beavatkozás megszüntetése az önkormányzati életben, melynek esetleges megoldása a községek-városok szerepét teljesen megváltoztatná. Ezek mellett olyan problémákat is felvetett az előadó, melyek inkább a modern közigazgatás igényét, az igazságosabb teherviselést jelentették, a fejletlen magyar viszonyokra jellemzően a polgári átalakulást kívánták szolgálni. Ilyenek: a progresszív adózás az ingatlanoknál, az értékemelkedés megadóztatása, az ún. betterment rendszer bevezetése, a lakbér alapján kirótt adórendszer megváltoztatása, hogy az ingatlan tényleges értéke alapján történjen az adózás. Ezen alapvető követelések mellett szerepeltek nem átgondolt vagy már akkor túlhaladott követelések is, pl. a fogyasztási adónem jövedelemforráskénti meghagyása, mely a polgári átalakulás korában a közteherviselést jelenthette, elsősorban az addig nem adózó nemesség irányában, ekkor már viszont a negyedik rend megterhelését. Pedig a baloldali községpolitika követeléseiben mindig és mindenütt fontos szerepet játszott a fogyasztási adónemek megszüntetése. Vagy az olyan, legalábbis naiv elképzelés, mely szerint a szolgabíróvilágban a járási önkormányzatok létrehozása megszüntetné a megyék beleszólását a községi önkormányzatok életébe.

2 A legfőbb problémát mindezeken túl az jelentette, hogy a községpolitika helyét, szerepét nem tisztázta az SZDP, maga az előadó sem. Helyes követelések keveredtek már akkor túlhaladottakkal. A követelések nagy része bármely, a tömegkapcsolataira valamit adó párt követelése is lehetett. Nem véletlenül, sok hasonlóság van a Vázsonyi Vilmos vezette Demokrata Párt és az SZDP várospolitikai célkitűzései között. Pl. a demokrata program is követelte a közvetett adók eltörlését, a progresszív, közvetlen adózás bevezetését vagy pl. a városi szociálpolitika elveinek meghatározását, vagy egyik igen fontos követelése: a népoktatás ingyenessé tételének megvalósítása.

3 Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a magyar progresszió egy sor kérdésben hasonló álláspontot foglalt el a várospolitikában is, mely a magyar társadalmi viszonyok felemásságának ismeretét feltételezte. A községpolitika további kimunkálása az első világháború következtében megakadt. A háborús kivételes törvények, a munkásmozgalom megbénítása a háború folyamán nem tette lehetővé a kérdések pontosabb körvonalazását. 2 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Budapesten, 1910. évi március hó 27—30. napján megtartott XVII. pártgyűlésnek jegyzőkönyve. Bp. 1910. 66. 1. és uo. 137—91. 1. 3 A Demokrata Párt Programja Bp. 1900. és Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. Bp. 1927. I. 132—8. 1. 462