Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

bondírozó-tartály 4 db centrifuga 4 db elektromos lágyítókemence 4 db elektromos edzőkemence 7 db olajvisszahűtő berendezés 1 db centrifugál szivattyú 11 db elektromos ponthegesztő 1 db kulcsfúró automata 1 db gyalugép 3 db reszelőgép 3 db körcsiszoló gép 1 db köszörűgép 2 db menetnyomó gép 3 db körülvágó gép 3 db kengyelhajlító automata 1 db hevedertöltő készülék 2 db szárítókályha 1 db festékszóró berendezés 2 db galvánfürdő 16 db fémmosó és zsírozó berendezés 2 db szalagköszörű és csiszoló 9 db címnyomó gép 1 db gőzkazán 8 db A Vörös Hadsereg Központi Katonai Parancsnoksága még januárban felszólította a gyár vezetőségét, hogy adjon jelentést a gyár állapotáról. A Fővárosi Levéltár az Elzett igazgatósági iratok" csomóban ezt a jelentést megőrizte: „Jelentés 1945. február 1-én a központi Parancsnokságnak, Budapest, Brittania szálló. Az Elzett gyár polgári cikkeket készítő üzem, hadicikkeket csak olyan mértékben gyártott, ahogy a hatóságok erre kényszerítették. A vállalat részvényeit, melyek a Kallós család tulajdonában voltak, 1944. április 28-án, a zsidó ellenes rendelkezések értelmében a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál letétbe kellett helyezni. Kallós Ernőt 1944. március 21-én a Gestapo két fiával együtt letartóztatta, részben azért, mert zsidó, részben pedig szociál-demokrata párttagsága miatt. 1944. szeptember 26-án szabadultak s a felszabadulásig bujkáltak. A Szálasi-kormány áttelepítési és üzembénítási parancsait Gans Antal műszaki igazgató elszabotálta. így vált lehetővé, hogy az üzem és anyagkészlete tökéletesen és ép állapotban került a Vörös Hadsereg kezére. Csak az elektromos áram bekapcsolására van szükség, hogy a termelés megindulhasson. Korszerű szerszámkészítő berendezésünk van, szerszámacél kellő mennyiségben áll rendelkezésünkre, 800 munkás ellátására alkalmas gyári menzával rendelkezünk, teljes konyhafelszereléssel együtt." Ezt követően szovjet tisztek tartottak szemlét a gyárban s kilátásba helyezték, hogy az Elzettet katonai munkákra fogják igénybe venni. 1945 februárjában lebonyolította a gyár az első felszabadulás utáni üzletét. A svédek cilinder lakatokat vásároltak, s ellenértékként gyógyszereket adtak. A Vörös Hadsereg részére végzett munkák márciusban vették kezdetüket. Március 18-án egy elfeledett nevű szovjet kapitány villanyszerelőt vitt magával a gyárba. A szerelő ünnepélyesen bekapcsolta a villanyt. Ezen a napon gyulladt ki először a fény, ekkor kezdték el zakatolásukat a gépek. A fény ünnepélyes keretek között tért vissza a műhelyekbe. A dolgozók a kultúrteremben gyűltek össze, a szovjet tiszt és Kallós Ernő beszédet intézett hozzájuk s beszédük közben kezdtek el izzani az égők wolfram szálai. A jelenet kissé színpadias volt, de 29 Tanulmányok Budapest múltjából 449