Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460
szimbolizálta, hogy újra megindulhat az élet, a termelőmunka. A fasizmus okozta pusztítás és pusztulás felett győzedelmeskedett az élet. Az Elzett vákuumszivattyúkat készített teherautókhoz és tankokhoz. Kooperálva a Láng-gépgyárral, tankalkatrészeket is javított a Szovjet Hadsereg részére. A legtöbb gondot az élelmiszer beszerzése okozta. Gyári teherautók járták az országot, s oldalukon a következő magyar és orosz nyelvű felirattal jelezték úticéljukat: „ez a szállítmány a Vörös Hadsereg részére dolgozó Elzett-gyár munkásainak élelme". A beérkező élelmiszer elosztásával kapcsolatos a gyári demokratikus szervek létrejötte. Még a hivatalos rendelet megjelenése előtt létrejött a gyári munkásbizottság. Ennek elsődleges feladata az igazságos élelmiszerelosztás ellenőrzése volt. Ebből alakult meg később az Üzemi Bizottság. A fennmaradt munkásbizottsági jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy gyakran voltak éles és heves viták a tulajdonos és a munkásbizottság között. Ezek a viták hozzájárultak a gyári dolgozók munkásöntudatának a kialakulásához. Élelmiszerbeszerzésre nemcsak pénzt fordított a gyár, hanem termékeket, főleg lakatokat — mert a falusi lakosság között ennek volt legnagyobb a kereslete — is cseréltek. A fennmaradt élelmiszerszámlák hűen szemléltetik a kibontakozó inflációt. 1945. március 18-án két kocsi burgonyáért 15 000 pengőt fizetett az élelmiszerbeszerző. Március 28-án a munkásgyűlés előtt így panaszkodott Kallós: „A háború előtt egy vagon vas 5000 pengőbe került. Most ennek az ára 50 000 pengő. Kénytelenek vagyunk magas árakon élelmiszert és nyersanyagot vásárolni. Ugyanakkor mi nem tudjuk ilyen mértékben emelni az árainkat, mert az embereknek nem kell olyan mértékben a lakat és a zár, mint a vas és az élelmiszer." 16 Az első élénk vita az igazgató és a munkások között ezen a gyűlésen robbant ki. A munkások többsége azt követelte, hogy bérük fejében a gyár bocsásson a rendelkezésükre a nagy raktárkészletből lakatokat, hogy azokkal cserélni tudjanak menni egyénileg is vidékre. Néhány öntudatos munkás és az igazgató ezt ellenezték, Petz János és Bánhalmi Miklós megengedhetetlennek tartották, hogy a munkások egyénileg járják a vidéket ennivaló után. Azt kívánták, hogy az igazgatóság nagyobb mennyiségű lakatért cseréljen élelmiszert, de azt gyáron belül az igazgató és a munkásbizottság ossza szét. Petz János elmondta, hogy a munkásbizottság az új Magyarország egyik demokratikus intézkedésének az eredményeképpen jött létre, s ő maga is megelégedéssel látja, hogy az öntudatra ébredő munkások és munkások egyenlő partnerként vitatkoznak a vezérigazgató úrral. 17 A polgári gyártásra való felkészülés 1945 áprilisában vette kezdetét. Elsőnek a Caro lakat új modellje készült el. A szerszámműhely 50 új szerszámot készített, s a gyártáselőkészítés megállapította, hogy 30 000 db új Caro lakathoz való nyersanyag van raktáron. Májusban indult a 60 m/m-es Gogi lakat felszerszámozása, a sorozatgyártásra a Caro-val együtt augusztusban került sor. Időközben az Igazoló Bizottság is elvégezte munkáját. Az a néhány nyilaskeresztes párttag, aki 1944 őszén zavart akart kelteni, nem tért vissza a gyárba. Minden Elzett-gyári dolgozót igazoltak. Az Üzemi Bizottság júliusban állapodott meg Kallóssal, hogy a dolgozók milyen szociális juttatásokban részesüljenek. Az egyességet az alábbi pontokban rögzítették : 1. Minden dolgozót napi háromszori étkezés illet, amiért keresetének megfelelően napi 2,20, vagy 4,50, vagy 6 pengőt térít. 2. Minden dolgozó kap hetenként 2 kg lisztet, 25 dkg olajat, s a lehetőségekhez képest darát és lekvárt. A családtagok heti V2 kg lisztjuttatásban részesülnek. 450
