Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

Hosszas tárgyalások után a Budapest—Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő R. T.-ben találták meg azt a partnert, mely alkalmasnak látszott a szükséges kulcsok előállításához. A szerződés 1942. szept. 5-én jött létre.

15 A kulcsgyártás bevezetéséhez Kallósnak sikerült egy kitűnő szakembert szerződtetnie Ohren Alfonz személyében, aki korábban a Soproni Öntöde igazgatója is volt. Ohren Salgótarjánba költözött, ott megszervezte és irányította a kulcsgyártást. Salgótarján nyerskulcsokat szállított, a megmunkálás Pesten történt (ma is így van). Erre a célra az alábbi új gépeket állították munkába: 3 db kulcstalpmaró és fúró automata 5 db kulcslépcsőzet-marógép 2 db kulcstoll-lépcsőzet marógép A fajüldöző és a fasiszta terror elleni védekezés Az a tény, hogy a náci Németország befolyására Magyarországi is ún. zsidó törvényeket hozott, érintette az Elzett-gyárat is. A Kallós család zsidó származású volt, és az alkalmazottak, munkásaik között is sokan voltak, akiket munkaszolgálatra hívtak be. A behívottak közül többen soha nem is tértek vissza. Kallós a kényszerhelyzetnek megfelelően igyekezett okos intézkedésekkel biztosítani a gyár jövőjét. Nem várta meg, hogy felülről nevezzenek ki a gyár élére hétpróbás fasisztákat, hanem 1939. febr. 3-án maga bővítette ki az igazgatóságot. Abba olyan új személyeket vont be, akik humánus gondolkodásúak voltak, nem értettek egyet az ország fasizálódásával, de ugyanakkor tárgyalóképesek voltak a kormányszerveknél. Az új igazgatósági tagok között a legjelentősebbek nagybaconi Nagy Béla, ny. m. kir. tábornok és Heinrich József vasnagykereskedő voltak. Gans Antalt is bevonták az igazgatósági munkába. Annak ellenére, hogy sok alkalmazottal együtt a tulajdonos két fiát is többször behívták munkaszázadba, Kallós a német megszállásig irányítani tudta a gyárat. Űj helyzet állott elő 1944. márc. 19-én. Kallós Ernőt a Gestapo még márciusban letartóztatta. Ezután az elnöki teendőket Heinrich József látta el, Gans Antal pedig ügyvezető igazgató lett. A fennmaradt iratok arról tanúskodnak, hogy a gyár új vezetői emberségesen látták el teendőiket a nehéz időkben, és saját biztonságuk kockáztatásával is igyekeztek segítséget nyújtani az üldözötteknek. A Fővárosi Levéltár birtokába került néhány, az Elzett életével foglalkozó nyilaskeresztes párti bizalmas jelentés. Az egyikben ezt olvashatjuk: „Az Elzett-gyárban a zsidó törvényeket nem hajtották végre. Gans Antal közönséges zsidó bérenc, aki minden befolyását latba veti a zsidók érdekében. Bizalmas értesülésünk van arról, hogy legutóbb Németországba is azért utazott, hogy német összeköttetései révén kiszabadítsa a német internálásban lévő Kallós Ernőt. Gans Antal 100%-os zsidó bérenc voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy zsidóknak igazolásokat ad ki, hogy munkaerejük nélkülözhetetlen a hadi termelés érdekében. Ilyen igazolásokat német tiszt urakkal is aláírat, így azokat a magyar hatóságok kénytelenek felmenteni a munkaszolgálat alól. A gyárban zsidó férfiakat és nőket rejteget, a zsidóházba való költöztetés elől." Gans Antal állandó listákkal ostromolta az Iparügyi Minisztériumot, hogy járjon el a Honvédelmi Tárcánál, a hadi termelés érdekében nélkülözhetetlen „zsidó személyek" mentesítése érdekében. A vállalati nyilas ügynöknek az a „vádja", hogy a gyár területén zsidókat rejtegetnek megfelelt a valóságnak. Eddigi tudomásunk szerint a nyilas rémuralom utolsó időszakában két értelmiségi, hat férfi munkás, hat munkásnő — halálra keresett üldözött — talált 446