Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Kubinyi András: A magyarországi városhálózat XIV-XV. századi fejlődésének néhány kérdése = Einige Fragen zur Entwicklung des Städtenetzes von Ungarn im 14. und 15. Jahrhundert 39-56

ki, de mezővárosi privilégiumot igen gyakran maga adott ki a földesúr is/'

2 Az előbbi esetben a gazdasági szükségszerűségnek nagyobb tér jutott. Természetesen, ha a földesúr által mezővárossá tett helység — esetleg mint birtokközpont — később fejlődésnek indult, gyakran kapott utólag piaci jogot is.

43 Egy mindenesetre biztos, Magyarországon a XIV—

XV. században kialakult egy vásárhálózat és a vásáros helyek tekintélyes része mezővárosi kiváltságot is szerzett. Az elsődleges természetesen a napi szükségletek ellátását szolgáló hetipiac volt. A hetipiac-körzetek sűrűsbödése, központjaik tekintélyes részének mezővárosiasodása tehát valóban az árutermelés növekedésének jele. Ha azonban egy falunak is lehetett saját piackörzete, hogyan mutatkozik meg ez a valódi városok körül? Nálunk Szűcs Jenő mutatta ki, hogy városaink körül egy 10—15 kilométeres, egy 50—60 kilométeres, valamint egy 150—170 kilométeres piaci gyűrű terült el és a gyűrűk mellett helyezkedtek el a saját kisebb piaci körzettel rendelkező mezővárosok.

44 Ez persze nem hazai jellegzetesség. Hektor Amman mutatta ki dél-németországi vonatkozásban egy 10—20 kilométeres szűkebb városi piackörzet meglétét, ezt követte a távolabbi piac 42 YÖ. Pinkaföld városának Kanizsai Miklóstól kapott kiváltságlevelét. Mályusz E., A ••mezővárosi fejlődés, i. m. 152. — Handbuch der historischen Stätten Österreichs, Bd. I. Stuttgart, 1970, 756. — Meg kell még jegyezni, hogy a király által kiadott országos vásárszabadalmak eredetileg elsősorban Buda város hasonló vásárainak mintájára lettek kiadva, bár olykor Fehérvárt is emlegetik, (vö. 1366. Lindva szabadalma: sub libertate nundine civitatis nostre Budensis, Zalai Oklevéltár, II. k. 9. — 1387. Nagykároly szabadalma: more et ad instar nundinarum civitatum nostrarum Budensium et Albensium, sub eisdem libertatibus, quibus dicte nundine Budenses et Albenses falciuntur, Károlyi Oklevéltár, I. k. 424—425.) — Később a formula általánosságban említi csak a királyi városokat, pl. Fegyvernek 1417. évi szabadalmában: sub eisdem libertatum prerogativis, quibus nundine aliarum liberarum civitatum nostrarum celebrare consvevissent. (Dl. 10585.) (Persze Fegyvernek még oppidum sem volt!) Természetesen itt is állandó formula az „absque tarnen preiudicio nundinarum liberarum aliarum conprovincialium". (Uo.) Hogy pontosan mit is értettek ezeken a városi eredetű kiváltságokon, azt Simointornya „oppidum seu possessio" 1377. évi országos vásárkiváltsága részletesen elmondja. (Dl. 6413.): nundinas seu congregationem generalem ac forum annuum ab omni iurisdictione et potestate quorumlibet magnatum et nobilium regni nostri ac comitis et iudicum nofoilium dicti comitatus vei eorum vicesgerentium pro tempore constitutorum penitus liberum et exemptum iuxta modum morém et libertatém nundinarum seu fori annualis Budensis celebrare consueti perpetuo celebrandum duximus annuendo concedendum. Ita videlicet, quod dicte nundine congregatio generalis seu forum annuum debet inchoari in quindenis festi beati Georgii martins singulis annis et durât usque quindemas earundem quindenarum. Nichilominus mercatores, institores ac cuiusvis status et conditionis homines ad dictam congregationen seu forum annuale de quibuscunque partibus regni Hungarie et aliorum regnorum circumiacentium cum eorum rebus et mercibus ac bonis cuiuscunque generis existant libère veniant et secure, durante quoque dicta congregatione seu foro generali numero dierum superius enumerate nullus de eisdem forensibus mercatoribus et hominibus ad ipsam congregationem confluentibus et etiam ab incolis et habitatoribus dicte possessionis, in area dumtaxat dicte congregationis et fori generalis dum mercantur aliquod tributum seu exactionem tributariam recipére valeat atque possit. Insuper mercatores et alii cuiusvis status homines in ipsa congregatione se mutuo nequeant arestare, prohibere vel maligne valeant molestare in area nundinarum predictarum. Et hec volumus in foris et aliis locis publicis palam facere promulgari. 43 Pl. Kismarton 1373-ban lett város, de piaci jogot csak 1388-ban kapott. (Handbuch der historischen Stätten i. m. I. k. 722. — österreichisches Städtebuch, IL Bd. Die Städte des Burgenlandes, Wien, 1970, 85.) A Vas megyei Veresvár 1334-ben oppidum (Csánki i. m. II. k. 731.) vásárjogot 1402-ben kapott. (Zsigmond-kori Oki. II/l. k. 1983. sz.) 44 Szűcs, Városok i. m. 92—111. — Bácskai i. m. 71. skk. 45