Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Kubinyi András: A magyarországi városhálózat XIV-XV. századi fejlődésének néhány kérdése = Einige Fragen zur Entwicklung des Städtenetzes von Ungarn im 14. und 15. Jahrhundert 39-56

és gazdasági terület, majd a távolsági kereskedelem körzete/'

0 Nálunk a szűkebb píackörzetet jogi alapon is meg tudjuk határozni: egy rast, azaz két budai mérföld, ami 16—19 kilométernek felel meg.

46 Ugyanez a rast tehát, ami rasta néven Gara és Dávod esetében szerepelt. Hozzá kell tennünk, hogy a két mérföldes körzet jogi jelentőségére más városok esetében is vannak adataink, a Felvidéktől a Dunántúlig.

47 Szűkebb piackörzetét tekintve tehát nincs különbség a falusias heti piachely és az ország legnagyobb városa között. Megtaláljuk azqnban a távolsági körzet jogi alátámasztását is: ez négyszerese a szűkebb körzetnek, 8 mérföld, azaz annyi, mint — ahogy a Budai Jogkönyv mondja — Buda és Székesfehérvár távolsága.

48 Ezt a távolságot más városok között is ki lehet mutatni. Például Kassától kb. egyforma messze esik Bártfa, Lőcse és Rozsnyó. Ez azért is érdekes, mert ha Székesfehérvár Buda piackörzete határán fekszik, akkor ez fordítva is áll, hasonlóképpen áll Kassa és Bártfa, stb. esetében is. Nyilvánvaló ezért, hogy az egyes városok gazdasági befolyása a 8 mérföldes kör közepéig erősebben érvényesül. Itt rendesen újabb városias településeket találunk: Buda és Fehérvár távolsági felezőpontján Martonvásár mezővárost,

49 Kassa és Bártfa között Eperjest. Ennek a két, négy, nyolc mérföldes rendszernek a többszörösét is meg lehet találni, elsősorban a jelentősebb kereskedelmi útvonalak mellett. Ez jól mutatkozik meg a Budától nyugatra vezető útvonalon. Buda—Tata—Győr—Pozsony egymástól kb. egyforma távolságban feküsznek. De körülbelül azonos a távolság Buda és Pozsony, valamint Buda és Szeged között is. Ez a kétmérföldes rendszer, amely az útvonalakon található pihenőhelyekből nőtt ki és Németország egyes részein szintén megfigyelhető,

50 elsősorban a szűkebb piackörzetre vonatkozik. Nagyobb városok között nálunk általában legalább nyolc, egyes helyeken négy mérföldes távolságnak kellett lennie, kivételt képeztek a bányavárosok és az ikervárosok (pl. Buda és Pest testvérvárosai). Természetesen nem használhatjuk fel ezt a rendszert mechanikusan, hiszen tanulmányunk bevezetésében is láttuk, hogy a két mérföldes szűkebb piackörzet sem volt meg mindenütt és azonnal. Egyes országrészekben először egymástól távolabb mutathatók ki ugyanis a piachelyek. A városhálózat tehát nem helyezkedhetett el mindenütt egyformán. Elhelyezkedéséhez az útviszonyokon, a gazdasági adottságokon kívül számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. Gondolnunk kell arra is, hogy egy valódi város tágabb piackörzete már csak a távolságok, a közlekedési nehézségek miatt sem terjeszkedhetett 8 mérföldnél messzebbre és így amennyiben két valódi várost egymással öszszekötő útvonal hossza 8 mérföld többszöröse és az út gazdaságilag fejlett vidéken vezet, feltétlenül fel kell tételeznünk, hogy köztük saját tágabb piackörzettel rendelkező más város is helyet foglalt. Ilyen volt Győr a Pozsony— 45 H. Ammann, Vom Lebensraum der mittelalterlichen Stadt. Eine Untersuchung an schwäbischen Beispielen. Berichte zur Deutschen Landeskunde 31 (1963) 290—293. 46 Das Ofner Stadtrecht, hsgg. von Karl Mollay, (Mon. Hist. Bp. I. k.) Bp., 1959, 131. (Jogkönyv 208. cím.) — Vö. a 41. j.-ben id. művünket is. (23—25.) 47 L. pl. Körmöcbánya esetében, Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. k. Bp., 1963, 454. — A zólyomi országos vásárra törekvőknek sem kell a várostól két mérföldnyire vámot fizetni. Zsigmond-kori Oki. I. k. 3037. sz. — A sókamarások a kamarától két mérföldnyire kutathatnak a szabálytalanul behozott só után. Házi J., Sopron sz. kir. város története. 1/6. k. Sopron, 1928, 347. stb. 48 273. cím. Das Ofner Stadtrecht i. kiadás, 150—151. — Bekerült az ún. tárnoki jogba is: Kovachich M. G., Codex authenticus iuris tavernicalis Budae, 1803, 197, 199. 49 Csánki i. m. III. k. 314—315. 50 Vö. pl. H. Fischer, Die Siedlungsverlegung i. m. 196. — U. ő., Burgbezirk i. m. 36, 43, 45, 58—59, 72, 74, 87. o. 397. j. 46