Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432

tus 11-én meghalt,

28 majd 1873. szeptember 1-én Mária leánya,

29 1875. február 27-én József

30 és 1877. december 23-án Elek

31 fia. Auguszt Elek egyéniségéről kevés adatunk van. Még gyermekeinek sem volt módja apjukról emléket továbbadni, hiszen egészen kis korban vesztették őt el. Veje, Nemes Mihály, aki közismert volt Habsburg-ellenességéről, büszkén mesélte, hogy hallomása szerint apósa ugyancsak erősen magyar érzelmű volt, aminek azzal is kifejezést adott, hogy zsinóros magyar ruhában járt. így örökítette meg egy fénykép is.

32 Auguszt Elek működéséről is csak Nemes Mihály elbeszéléséből van adatunk. Amikor Nemes Mihály sógorának, Auguszt Józsefnek szakmájában elért eredményeiről beszélt, s azt összehasonlította apósa működéséről hallottakkal, akkor — talán a különbség jobb érzékeltetésére — azt mondta, hogy az üzletalapító Auguszt Elek tulajdonképpen nem cukrász volt (itt az ezerkilencszázharmincas évek üzlettel rendelkező cukrászaira gondolt), hanem cukorkakészítő. Ezt a megállapítást — megítélésünk szerint — pusztán úgy kell értékelni, mint ahogy Stück Ferenc pesti cukrász visszaemlékezéseinek azt a részét, amely szerint az ezernyolszázhetvenes évek végén, amikor Budapesten 20—22 olyan cukrász volt, akik utcára nyíló üzletben árusították készítményeiket és volt 8—9 olyan is, aki lakásán dolgozott, akkor a legtöbb cukorkát készített.

33 II. Özv. Auguszt Elek né iparűzése Auguszt Elek halála után az Attila utca 24. sz. alatti üzletet özvegye vitte tovább. Az Attila utca 24. sz. ház az Attila körút kialakításakor az Attila körút 15. számot kapta.

34 Itt volt az Auguszt cukrászda 1905-ig.

35 Sem az Auguszt Elek halálakor hatályban volt iparigazgatási jogszabály, a korlátlan iparszabadság elvén felépült 1872-.VIII. te, sem a helyébe lépett 1884:XVII. te. nem kívánta meg, hogy az özvegyi jogon iparűző képesített üzletvezetőt tartson,

36 habár a cukrászipar az 1884:XVII. te. hatálybalépése óta újból képesítéshez kötött mesterség volt.

37 Mi sem természetesebb, minthogy 28 Va. L. D. Tom. X. p. 290. 29 Va. L. B. Tom. XIII. p. 346. — Férjhez ment Nemes Mihály rajztanárhoz, aki történeti festő, grafikus és ismert könyvillusztrátor volt. Meghalt 1944. augusztus 2-án Budapesten. Férje meghalt 1945. május 21-én ugyancsak Budapesten. — Bp. II. ker. akv. ker. Hal. 407/1944. fisz. Bp. XII. akv. ker. Hal. 1988/1945. fsz. 30 Bp. Tabáni rk. Plébánia L. B. Tom. XIV. p. 83. 31 Va. L. B. Tom. XIV. p. 265. — Siketnéma volt. Nőtlen maradt, bátyja műhelyében dolgozott és annak háztartásában élt. Meghalt 1932. február 27-én a Döbrentei téren elszenvedett villamosbaleset következtében a Rókus kórházban. — Bp. VIII. akv. ker. Hal. 651/1932. fisz. 32 A fénykép Nemes Mihály ill. felesége tulajdonában volt. A fényképről Auguszt József megrendelésére Nemes Mihály az ezerkilencszázharmincas évek végén kb. 45 X 30 cm méretű arcképet festett, amely 1947-ben még megvolt, azóta ismeretlen helyen lappang. 33 Stück Ferenc visszaemlékezései. Zsemley i. m. 279—280. 34 Helyén (és a 13. sz. ház helyén) a mai Attila utca 2. sz. ház (u. n. Bethlen udvar) áll. 35 Czimjegyzék 1904—1905. 673. 36 V. ö.: Dános Árpád: Az iparszabadság a magyar ipari közigazgatási jogban. Bp. 1933. 348—352. 37 Az 1884:XVII. te. végrehajtásáról szóló 39.266/1884 FIKM sz. rendelet mellékletének (Rendeletek Tára 1884. p. 1256) 2. § (2) bek.-e. 398