Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 3. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1888 359-392

5. táblázat Budapest legnagyobb adófizetői egyes főcsoportjainak megoszlása adójuk összege, a legnagyobb adózók közé történt belépésük időpontja és jogállásuk előzményei szerint, 1888. Adózói közül 1873-ban virilis 1873-ban Csak 1888-ban Főcsoport, régi polgár nem régi polgár 100—140 virilis Összesen f rt között Háztulajdonos 1000 frt alatt 20 20 30 65 135 felett 29 26 8 14 76 Kereskedő 1000 frt alatt 15 38 41 138 232 felett 14 27 9 20 70 Építőipari 1000 frt alatt 5 7 10 18 40 felett 1 4 5 4 14 összesen 1000 frt alatt 40 65 81 221 407 felett 44 56 22 38 160 összesen 84 121 103 259 567 A táblázat világosan mutatja 1873 valódi viriliseinek (s ismét különös súllyal a régi polgároknak) immár összetömörülését ezekben a foglalkozási főcsoportokban, melyeknek 1000 ft felett adózó rétegei az 1888-ban 1000 ft felett adózóknak már csaknem felét teszik ki. Az 1873-ban virilis régi polgárok itteni koncentrálódása különösképpen erős: 73%-uk található meg e kategóriák­ban, még hozzá nagyobbrészben az 1000 ft felett adózók soraiban. S ha 1873 nem régi polgár virilisei 1888-ra áthúzódott hányadának már csak 50%-a tömörül is itt, az 1000 ft felett adózó stabil elemek aránya még magasabb lesz. Hozzáadva ehhez még a szabadfoglalkozású értelmiségnek 1873 virilisei közül számra ugyan jelentős, 48 személyt magába foglaló, de arányaiban a roppant megnőtt létszámú főcsoporton belül e szempontból már, mint láttuk, jelenték­telenné vált hányadát, úgy véljük: az így összesen 234 személyre kibővült csoportban 1888 viriliseinek immár nemcsak legstabilabb, hanem vagyonilag is igen tekintélyesnek bizonyult magvát sikerült körülhatárolnunk. Élesebbre húzva egyúttal azoknak a foglalkozási főcsoportoknak, illetve vagyoni rétegek­nek körvonalait is, melyek részint még 1873 inkább a virilizmus alatti rétegeiből merítik utánpótlásukat, részint azonban már (egészükben vagy túlnyomó ré­szükben) a kor városfejlődésének bázisán e 15 év alatt feltört új elemek kezére kerülnek. 3. Megfelelően a fentiekből kibontakozó összkép tanulságainak, az aláb­biakban 1888 legnagyobb adózóinak így kialakult rétegéből részint a háztulaj­donnak, az építőiparnak, és (éppen részesedésének 15 év alatt nagyjából válto­zatlanul maradt volta folytán csak igen sommásan, szinte csak jelzésszerűen) a kereskedelemnek: a stabilitás e legerősebb bázisainak — részint a hitelügy viriliseinek és a szabadfoglalkozású és alkalmazotti értelmiségnek mint új és nagy létszámú főcsoportoknak részletesebb vizsgálatával kívánunk foglalkozni; az előbbiek esetében inkább a stabilitás ellenére is megfigyelhető változásokra utalva — utóbbiaknál részletesebben, a most kibontakozó új főcsoport tagoltabb leírásával is. 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom