Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 3. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1888 359-392

VÖRÖS KÁROLY BUDAPEST LEGNAGYOBB ADÓFIZETŐI 1888-BAN (Adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában III.) Valamely társadalmi osztály, réteg vagy csoport vizsgálatánál a történész egyik legizgalmasabb feladatát kétségtelenül a vizsgált sokaságon belül egy adott korszakban lejátszódó mozgás felderítése jelenti. Hogyan és milyen módon változik meg meghatározott idő alatt egy társadalmi csoport szerkezete, ennek során milyen szabályszerűségek válnak megfigyelhetőkké, és ezek hogyan kapcsolódnak a kor történeti fejlődésének teljességéhez? — olyan kérdések ezek, melyeknek megválaszolása a vizsgált korszakról kialakítható egész képet is jelentősen befolyásolja. És annál hatásosabban, minél pontosabb módszerekkel történt magának az elemzett mozgásnak vizsgálata is. Korábbi tanulmányainkban

1 Budapest legnagyobb adózóinak csoportját kíséreltük meg elemezni a dualizmuskori városfejlődés kezdeti és záró szakaszában: 1873-ban és a XX. század elején. Ezek a vizsgálatok alapjában statikus jellegűek voltak: céljuk elsősorban az adott időpontokban, illetve korszakban a csoport szerkezetének, a szerkezetet kialakító karriereknek és az ezeket mozgató általános gazdasági tendenciáknak feltárása volt. S ha ennek során vizsgáltunk is bizonyos, a csoporton belüli mozgást, úgy azt a csoportnak csak egy viszonylag kis hányadára korlátoztuk. Már ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével is sikerült némileg közelebb jutni a legnagyobb budapesti vagyonokat létrehozó tényezők és a Budapest legnagyobb adózóinak csoportján belüli főbb változások, mozgások megismeréséhez is. Ezúttal azonban a fejlődés kezdeteihez térünk vissza: csatlakozva a Budapest 1873. évi legnagyobb adózóit bemutató tanulmányunkhoz, az alábbiakban immár magát a mozgást, a struktúrának másfél évtized alatt, 1888-ig végbement változását kívánjuk vizsgálni a budapesti 1873. évi adójegyzék és egy, az egész ország és benne a főváros legnagyobb adózóit felsoroló 1888. évi kiadvány adatainak összevetése alapján. A mozgás feltárásának segítségével választ is keresve: a Gründerzeit a 70-es évek elején tetőző fellendülése után az 1873. évi nagy és váratlan gazdasági válság, majd a hazai gazdasági élet kezdődő újjáéledése közötti, gazdaságilag végül is legnagyobb részében igen kedvezőtlen, sokáig pangás és a tőkék óvatos visszahúzódása által jellemzett 15 év, hogyan befolyásolta a főváros legnagyobb adózóinak csoportját? Illetve: e másfél 1 Budapest legnagyobb adófizetői 1903—1917. (Tanulmányok Budapest múltjából XVIÍ. k. Bp. 1965. 145—196. 1.) — és Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban. (uo. XVIII. k. Bp. 1970. 249—308. 1.) 359