Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325
Kör tagjai. 58 De sokkal jellemzőbbek rájuk azok az adatok, melyek elárulják, hogy milyen szoros szálak fűzték őket a pesti régi vezető családokhoz. A tíztagú választmányból hárman a választott polgárságból kerültek ki, hatan pedig már 1847-ben az 51 közvetlen választó közé tartoztak. (Utóbbiak közül kettő egyébként rokoni kapcsolatban állt a választópolgárság egyes tagjaival.) A bizottmány egyedüli olyan tagja, akinek a régi városi vezető réteghez fűződő kapcsolatai ismeretlenek, Kendelényi Károly ügyvéd. 58a A választmány tagjainak foglalkozási megoszlása a következőképpen alakult: 5 kézműves, 2 kereskedő (bizonyos mértékig hozzájuk számítható a timárbőrkereskedő családi kapcsolatokkal rendelkező Staffenberger István volt szószóló is), két ügyvéd és egy háztulajdonos. Mind személyi, mind foglalkozási összetételük elegendő biztosítékot nyújtott arra, hogy a város vezető köreinek megfelelő jelölteket fognak állítani. Tartanivalójuk legfeljebb Tóth Gáspártól lehetett. A választmány ilyen összetétele még a Pester Zeitung cikkíróját is aggodalommal töltötte el. Az 1848. június 16-i számban a következőket olvashatjuk: „Még mindig a választmányi választás folyik, 59 de az eddigiekből megállapítható, hogy aggódásra van ok. A külvárosok kompakt többséggel lépnek fel, míg a belvárosban megoszlanak a szavazatok. így már a választmányba is olyan jelöltek kerültek, akiknél nem érzünk garanciát arra, hogy a jelölés során ne csúszhassanak be a régi rendszer emberei. Pozsony, Eperjes, Nagyszombat korteshadjáratai azt eredményezték, hogy a reakció . .. győzelmet aratott az értelmiség felett. Nagy kár lenne, ha a fővárosban is ez történne. A Bel- és Lipótváros választóinak egységesebben kellene fellépnie .. ." G0 Ez az óhaj azonban nem valósult meg. Mialatt a külvárosokban tovább folytak a zajos korteshadjáratok, a bel- és lipótvárosi választók még június 16-i gyűlésükön sem tudtak megegyezni a főtisztviselők személyét illetően. 61 A tízes választmány így a jelölések körüli manipulációival 62 el is érte, hogy a választás első fordulójában még a radikálisok legfontosabb jelöltje, Gräffl se kerüljön be a tanácsba. A jelölő választmány a június 17-én kezdődő tisztújításra a négy főtisztviselői — a polgármesteri, alpolgármesteri, főbírói és városkapitányi — tisztségre 3—3 személyt jelölt: 6 volt városi tisztviselőt (közöttük 4 volt tanácsnokot), 4 ügyvédet, 1 költőt (Vörösmarty Mihályt a főpolgármesteri tisztre) és 1 ismeretlen foglalkozásút. Közülük három volt tisztviselőt választottak meg: Rottenbiller Lipót volt alpolgármestert a főpolgármesteri, Szász Mátyás volt főbírót — a radikálisok jelöltjével, Gräffllel szemben — a főbírói, és Ságody Sándort a választott polgárság jegyzőjét az alpolgármesteri székbe. Egyedül a városkapitányi tisztre megválasztott Láng Ignác nem tartozott a korábbi városvezetéshez; egyébként e poszt volt az egyetlen, ahová régi városi vezetőt nem is jelöltek. A 12 tanácsnoki helyre jelölt 36 személy között 15 régi városi tisztviselő, 14 ügyvéd, 1 háztulajdonos, 1 orvos (a városi főorvos) és 5 ismeretlen foglal58 Beliczay, Nádossy, Molnár és Tóth. Ld. az Ellenzéki Kör tagnévsorait. OL. R. 151. 58 a Kendelényit már a 6. helyen — egyébként Rottenbillerrel azonos számú szavazattal — már 1847-ben is a polgári választók követül jelölték, de Kendelényi ekkor, a választott polgárság 1849. október 19-i ülésén kérte jelölésének visszavonását. P. A választott polgárság üléseinek jegyzőkönyve. 1847. október 9. és 19. 59 A Ceccopieri ezred lázadása miatt a polgárőrség tagjai nem jelenhettek meg a választáson, így a szavazás több napig elhúzódott. 60 Pester Zeitung 1848. 697. sz. június 16. 36. 1. 01 Radioallap 1848. 15. sz. 57. 1. 62 Radicallap 1848. 17. sz. június 21. 65—66. 1. 314
