Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

Az 1848-ban először választók, illetve választóképességgel először rendelkezők foglalkozási-társadalmi megoszlása A választóképességgel Az először választók először rendelkezők Foglalkozási%-os az 1848. évi %-os az 1848. évi társadalmi száma megoszlása választók száma megoszlása választók csoport között között Majoros 65 2,3 91,5 62 3,0 87,4 "Vincellér, szőlőművelő 22 0,8 84,6 19 0,9 73,0 Kertész 14 0,6 63,6 11 0,6 50,0 Egyéb 1 — 100,0 1 — 100,0 Őstermelő összesen: 102 3,7 85,0 93 4,5 77,5 Kézműves 645 23,4 52,0 268 13,0 22,0 Gyáros, nyomdaiul. 13 0,4 50,0 4 0,2 15,4 Ipar összesen: 658 23,8 52,9 272 13,2 21,9 Kereskedő 255 9,2 59,5 97 4,7 23,3 Vendéglátó 44 1,6 42,7 17 0,8 16,5 Közlekedés, szállítás 39 1,4 79,5 24 1,2 49,0 Tisztviselő 119 4,3 72,1 109 5,3 66,1 Egészségügy 91 3,3 89,2 81 4,0 79,4 Ügyvéd 266 9,7 81,4 255 12,5 87,7 Oktatás 45 1,6 97,9 45 2,2 97,9 író, tudós, művész 40 1,5 95,2 36 1,8 85,7 Pap 17 0,6 100,0 17 0,8 100,0 Egyéb 6 0,3 75,0 5 0,2 62,5 Ërtelmiségi, tisztv., szabadfoglalkozású összesen: 584 21,3 87,1 548 26,8 81,7 Alkalmazott 7 0,3 77,8 6 0,3 66,6 Napszámos 12 0,4 92,3 11 0,5 84,7 Földbirtokos, nemes 15 0,6 83,4 11 0,6 61,2 Háztulajdonos 85 3.0 57,8 26 1,3 17,7 Magánzó 24 0,9 88,9 11 0,6 40,8 Ismeretlen foglalkozású 932 33,8 99,9 932 45,5 99,9 összesen 2757 100,0 73,3 2048 100,0 54,4 Az 1848. évi választási törvény tehát kétségtelenül új társadalmi rétegeket vont be a politikai életbe, legalábbis a választásba, s ezáltal bizonyos mértékig módosította a várospolitikában valamelyest aktív szerepet játszók összetételét. Ezek körébe 1848-ban olyan társadalmi csoportok képviselői is bejutottak — az eddiginél nagyobb arányban, vagy először, amelyek érdekei nem egyeztek meg teljes mértékben az eddig vezető szerepet játszó, céhes-testületi érdekeket képviselő, a város privilegizált, partikuláris helyzetét ezen az alapon körömszakadtáig őrző hatalmi csoport törekvéseivel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a várospolitikában szerephez jutók törekvései az eddiginél demokratikusabb, haladóbb irányt képviseltek volna, hiszen az eddig a polgárjogból kizártak jó részének — pl. a céhen kívüli kézműveseknek, vagy az őstermelőknek — céljait nem annyira a város gazdasági-társadalmi előrehaladásának követelményei határozták meg, mint inkább az a törekvés, hogy maguk is e privilegizált rétegbe 308