Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325
kerüljenek, vagy azzal azonos jogokat élvezzenek. Kétségtelen azonban, hogy tolmácsolni tudták a várospolitikából eddig kívülrekedt, képviseletet nem nyert, s ezért figyelembe nem vett rétegek sajátos érdekeit és törekvéseit is. De a korábbinál jóval nagyobb számban és arányban jutott szerephez az értelmiség, melynek nagy része, több-kevesebb következetességgel, a liberális ellenzék fő támogatója, bázisa volt a városban. Igaz, hogy továbbra is erős kisebbségben maradtak a kézműves-kereskedő réteggel szemben, de viszonylag csekély számuk és arányuk ellenére is súlyuk az országos politikai központban, Pesten, nagyobb hangsúlyt kaphatott, mint ahogy számbeli arányuktól várható lenne, vagy amilyennel egy azonos arányú értelmiségi csoport a vidéki városokban rendelkezett. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy éppen a márciusi tömegmozgalmak, majd a céhlegények —• a polgár szemében „a proletárok" — fellépéseit csakúgy, mint a radikális ifjúság követelései még óvatosabbá, elzárkózóbbá hangolták az amúgy is konzervatív polgárságot, sőt ennek még korábban a liberálisokkal kacérkodó részét is, mindezek ellenére a pesti polgárság nem vonhatta ki magát teljesen a márciusi napok hatása alól. Az a tudat, hogy Pest, mint a forradalom fővárosa, különlegesen fontos szerepet töltött be, kétségtelenül hatással volt a lakosság különböző rétegeire, mint ahogy az sem lehetett hatástalan, hogy immár a kormány (s rövidesen az országgyűlés) tevékenysége szemük előtt zajlik le, hogy a politikai élet vezető személyiségeit nap mint nap hallhatják, láthatják. A varosban sűrűn zajló népgyűlések, tüntetések is bizonyos fokú politikai iskolázását jelentettek, s az a körülmény, hogy egyes megmozdulások gyors reagálást váltottak ki a kormányból, bizonyos fokig azt az illúziót keltették a polgárokban, hogy az országos politika irányításában szerepet játszanak. A kormány és az országgyűlés Pestre költözése a várost az országos politikai pártharcok színterévé tette; ezek a szemük előtt zajlottak, s a pesti újságokat, melyek a napi eseményekről a legfrissebb, legautentikusabb híreket közölték, ők olvasták először (már, akik olvasták). Mindez kétségtelenül politikai aktivizáló erővé vált, s a pesti társadalom szélesebb rétegeit először késztette arra, hogy a város határain túl tekintsenek. A választások közül ez természetesen a képviselőválasztáson mutatkozott meg erőteljesebben, mely először vált a konzervatív városi érdekek szűkkörű képviseletének kérdéséből az országos politika, az országos pártküzdelmek részévé. Ezt mutatja az is, hogy a felmerülő jelöltek között alig akadt a par excellence városi rétegeknek vagy városi érdekeknek képviselője. A Radicallap 1848. június 25-i száma felsorolja ,,. . . a pesti választók nagyobb részének" — a jelöltek összetételéből ítélhetően a radikális párt köré tömörülők — előzetes tanácskozmányán követül ajánlottakat. Kossuth, Zsivora, Kendelényi, Vörösmarty, Rosti neve szerepel a listán, a városi rétegek képviseletében pedig Tóth Gáspár és Holovich Boldizsár volt tanácsnok. 36 A továbbiakban rajtuk kívül még Kacskovics tanácsnok, valamint Fröhlich kereskedő neve merült fel, utóbbi azok jelöltjeként, akik úgy vélték, hogy az iparos-kereskedő Pest 5 követe közül legalább kettőnek a város alapvető érdekeit kell képviselnie. 3 ' 7 E tetszetős követeléssel szemben azonban, éppen a pesti várospolitika konzervatív irányának, szűk politikai horizontjának ismeretében, józanabbnak és helyesebbnek ítélhető a radikálisok álláspontja, miszerint balgaság lenne azt képzelni, hogy az ipar és kereskedelem az által fog fejlődni, hogy képviselői közül néhányat követül választanak. Pestnek éppen gazdasági fejlődéséhez olyan képviselőre van szüksége, aki állami szempontból tudja mérlegelni a kérdéseket, s „felül tud emelkedni szülőhelye, osztálya és foglalkozása érdekein". 3 ' 8 36 Radicallap, 1848. 20. sz. 79. 1. 37 Radicallap, 1848. 23. sz. 90. 1. 38 Március Tizenötödike 1848. 91. sz. június 29. 364. 1. 309
