Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281

E munkáról, benyújtásának körülményeiről, a jelige mellőzésének okáról semmi közelebbit nem tudunk. Lehet, hogy a 37. számú tervhez hasonló esetről van szó. L. ott. 18. Mű vagyok és más művel vetekedni kívánok; ha meggyőz Más mű, én vesztek, de honom érdeke nyer. (Ponori Thewrewk József) Tervezője Glembay Károly mérnök.

42 Bádogtokban őrzött pályamunkája címlapból, 9 tervlapból, a négy nagyobb tervlapot magyarázó egy-egy műleírásból, költségvetésből és a tervező nevét tartalmazó zárt borítékból állott. Ez utóbbi kivételével az egész piros vászonba volt kötve. A pályamunka elkészítésén, saját állítása szerint, másfél évig dolgozott. 1845. nov. 30-án adta át gróf Ráday Gedeonnak, az egykori országos választmány tagjának, aki a tervet József nádorhoz továbbította. József nádor 1845. dec. 11-én küldte el Keglevich Járnosnak.

43 Glembay 1858-ban felségfolyamodvánnyal fordult a királyhoz, és pályamunkájáért jutalmat kért. A kérelem megvizsgálása céljából Kovachich levéltáros 1858. nov. 13-án — felhívásra — a Helytartóságnak a terveket átküldte. Megjegyezte, hogy a pályamunka lényegében épségben van, csak a nevet tartartalmazó borítékot tépték fel és a lapokat szakították ki a kötésből 1849-ben. 1859. aug. 13-án a Helytartóság az egész anyagot visszaküldte a levéltárnak.

44 A kérelem elintézésének módját nem ismerjük, de biztosra vehető, hogy elutasították, különben később nem szorgalmazta volna Glembay, hogy a tervpályázatot bírálják el és az esetleg őt megillető pályadíjat fizessék ki. Ez irányba az újabb lépést 1866-ban tette, midőn felkérte Andrássy Ferencet, ki sem építész nem volt, sem nem pályázott, hogy forduljon az országgyűléshez a pályázatok ügyében. Andrássy Ferenc 1866. ápr. 7-én Eszéken kelt s az országgyűlés elnökéhez címzett levelében kérte, hogy az országgyűlés a nemzet e becsületbeli tartozásának ügyére is terjessze ki figyelmét. Az alsóház jún. 12-i ülése azonban az ügyet a megalakítandó új Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe utalta. A minisztérium 1867-ben e kérvényt megkapja, annak nyomán a pályázat anyagát átveszi, és júl. 9-én felhívja Andrássyt —• akit tévesen pályázónak vél — hogy jeligéjét közölje. Andrássy azonnal válaszol, közli a jeligét, valamint azt is, hogy nem ő, hanem egy „mérnök építész" a pályázó, aki a titkosság megsértése nélkül saját személyében nem léphet fel. Mivel sem e levélre nem érkezett válasz, sem a pályázatok ügyében általánosságban nem történt semmi, Glembay 1868. júl. 8-án magánkihallgatáson adta elő kérését a miniszternek. A miniszter meghagyásának megfelelően júl. 17-én levélben adta meg a szükséges adatokat, mellékelve többek közt a gróf Ráday Gedeon által aláírt pályázati átvételi elismervényt is. Beadványában, s előzőleg feltehetően szóban is, azt kéri, hogy „országházi terveim felett, s azoknak műértékük felett kegyesen határozni, a ne talán nyerendő jutalmat alulírottnak 42 Glembay Károly (1810 körül—1870): mérnök. Az 1840-es években Pesten rajzot és építészetet tanít, az ötvenes évektől élete végéig uradalmi mérnök, majd főmérnök Csepinben (Verőce megye). Vö. : Szendrei—Szentiványi: Magyar képzőművészek Lexikona I. Bp. 1915. p. 580. 43 OL: N 24. Diaet. 1845. No 2125. 44 OL: N 112. No 999. 266