Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281

ki adni kegyeskedjék". Pályamunkáját nyilván ezért nem küldik mindaddig vissza, míg a pályázat egészének ügye függőben van. Az Országházatervpályázat ügye azonban — mint az előzőekben láttuk — örökre függőben maradt, mivel 1870. okt. 28-án mint nem a minisztériumhoz tartozót irattárba helyezték. Időközben, 1870. május 25-én, Glembay Károly meghalt, amit ügydarabjának előadói ívére is rávezettek.

45 19. Pro Rege, Lege, et Gr ege Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely 8 darabból állott, és sértetlenül maradt meg, 1867-ig nem kérte vissza. 20. Pr ob at o u su, et s ci entia M aj or um, ut minus opera desideretur Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely összeszakadva maradt nem tudjuk hány darabból állott, 1867-ig nem kérte vissza. 21. In te nui labor Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely 13 darabból állott, és sértetlenül maradt meg, 1867-ig nem kérte vissza. 22. E pályamunka 1849-ben teljes egészében elveszett. Kovachich az első lista készítésekor ugyanazt a jeligét írta e sorszámhoz, mint a 7.-hez. Utóbb rájött, hogy az azonos jelige egyazon pályamunkához tartozó terveket jelöl, s jelentésében már eszerint közölte a megmaradt és elveszett tervek számát. Megerősíti ezt, hogy a tervek visszaadásával kapcsolatos iratok csak egy ilyen jeligéjű pályázatról beszélnek, az 1867-es jegyzékből viszont mind a két tétel, a 7. és a 22. is, mint visszaadott hiányzik. 23. A d honorem Patriae Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely 11 darabból állott és sértetlenül maradt meg, 1867-ig nem kérte vissza. 24. Cur non? Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely 11 darabból állott és sértetlenül maradt meg, 1867-ig nem kérte vissza. 25. Die Form will so gut verdaut seyn, als der Stoff, ja sie verdaut sich viel schwerer Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely 12 darabból állott, és sértetlenül maradt meg, 1867-ig nem kérte vissza. 45 Az 1866—1870 közti események forrásait lásd a 13. és 14. jegyzetben. i n fenn, s 267