Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Cifka Péterné: Adatok Hofbauer János működéséhez, valamint a budai rajziskola történetéhez 239-250

CIFKA PÉTERNÉ ADATOK HOFBAUER JÁNOS MŰKÖDÉSÉHEZ, VALAMINT A BUDAI RAJZISKOLA TÖRTÉNETÉHEZ 1828-ban a Hasznos Mulatságok egyik száma

1 örömmel közli, hogy egyre több olyan magyar művész van, aki joggal veszi fel a versenyt külföldi pályatársaival, íme, most gyönyörködhettek a győri születésű — jelenleg a Dunasoron lakó — Hofbauer János kilenc hónapi szorgos munkával készült rajzolatában, amely Pestet és Budát ábrázolja Kőbánya felől, előtérben a próbavasúttal, és aprólékos hűséggel örökíti meg még a „budai bércek ösvényeit" is. Egy évvel később a Gemeinnützige Blätter hírül adja

2 — nyilván fizetett hirdetésről van szó —, hogy Hofbauer fent említett rajzát Bécsben Eduard Gurk sokszorosította. A szépen sikerült lapok a Müller-féle könyvkereskedésben kaphatók, öt, illetve színezett kivitelben tíz ezüstért. A dicséret nem volt egyszerű üzleti fogás. A lap valóban figyelemre méltó. Fellelhető példányai közgyűjteményekbe kerültek, számtalanszor reprodukálták és mutatták be kiállításokon. Sikerének titka valószínűleg a ritka nézőpontban rejlik: végre valami eltérő a szokványos dunai látképektől! Azután a szélesre tárt előtérben sem mindennapi jelenség: lóvontatású lengővasút látható, szakszerűen pontos, és ugyanakkor szórakoztató előadásban. Ám legfontosabb mégis a lap tiszteletre méltó művészi színvonala. Ez az, amiért érdemes újból kézbe venni és egyben számbavenni Hofbauer fellelhető más alkotásait. Szakmai ismereteinek, ízlésbeli igazodásának, művészi képességeinek kipuhatolása, életrajza néhány homályos pontjának tisztázása segítséget nyújthat netán lappangó műveinek meghatározásához is. A nevével hitelesített művek listája sajnos nagyon rövid. Az említett lapon kívül hét, természet után készült arckép-rajza jelent meg Ehrenreich: Icônes Principum című metszetsorozatában. Az ábrázoltak: Alagovich Sándor, Kemény József, Erdődy Károly, Teleki László özvegye, Nádasdy Mihály, Urményi Ferenc, és Reviczky Ádám.5, Az utolsó a metszőt A. R. monogram jelöli, a többit maga Ehrenreich vitte át rézlemezre. Életének eseményeiről is csupán néhány mondatot olvashatunk a szakirodalomban. Született 1803-ban Győrött, tanult Bécsben az Akadémián és a Politechnikumon. 1828-ban Pesten lakott, majd Győrben rajztanár volt 1831-től 1 Hasznos Mulatságok 1828. 305—6. o. 2 Gemeinnützige Blätter 1829. 329. o. azonos hír Hasznos Mulatságok 1829. 393—4. o. 3 Rózsa György: Ehrenreich Ádám forrásai. Műv. Ért. 1959. 62—66. o. 239