Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

át Pestről Budára. Az említett híd csak repülőhíd lehetett. A hajóhíd az ostrom alatt tönkrement; a felszabadulás utáni időtől a XVIII. század közepéig nem szerepel hajóhíd a pest-budai vedutákon. De szerepel a repülőhíd. Ismeretes Rosenfelt hadmérnök Dunatérképe, melyet később rajzolt ugyan, de rajza az 1696—97-es állapotot rögzíti. Ezen a térképen már a repülőhíd szerepel. (1. ábra.) Lósy Schmidt Ede szerint

3

' „repülőhidakra vonatkozó, eddig ismert legrégibb adatunk gróf Bercsényi Miklós főhad vezérnek és fejedelmi helytartónak II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez intézett s Nyitrán, 1705. év május hó 9-én kelt levelében fordul elő, így: ,Püspökinél röpöllő-hidat állítottak fel Köpcsén felé, Csallóközbül'..." A pest-budai repülőhíd ennél régebbi. Edvi Illés Aladár szerint a repülőhíd Pestnél 1736-tól közlekedett.

4 Ugyanezt állítja Rexa Dezső is egy cikkében.

5 Ezt azonban nemcsak a Moser-féle lista és Rosenfelt térképrajza cáfolja meg. Pest városa 1701-ben új repülőhidat rendelt Lenner János ácsmestertől.

0 1702-ben lord Paget, Anglia törökországi követe, Chishull lelkész kíséretében átutazott Pesten. Chishull naplójában leírja, hogy 1702. június 3-án a repülőhídon, „on a flying bridge", ment át Budára.

7 1714-ben a Törökországból hazatérő és Pesten átutazó svéd katonák kelnek át a repülőhíddal, valószínűleg maga XII. Károly is, akinek főhadsegédje, Bjelke Tűre gróf naplójában írja: „Emellan Pest och Ofen gick man övfer Donau Strömmen pá flygande briggan."

8 1716-ban pedig a fentebb már említett Lenner János évi 3000 forintért bérelte a repülőhidat a várostól.

9 Mint látjuk, nem sokkal Buda visszafoglalása után már repülőhíd kelt át a két város között, és addig közlekedett, míg a hajóhíd meg nem épült. „Die Schiffbrücke steht seit 1788 auf ihrem gegenwärtigen Platze; von 1767 an, stand sie weiter abwärts der kleinen Brückgasse gegenüber. Vor dieser Zeit behalf man sich mit einer sogenannten Fliegenden Brücke."

10

. (Az említett kleine Brückgasse a mai Türr István utca.) A repülőhíd kikötőhelye 1696 körül a Rosenfelt-féle térkép tanúsága szerint a budai oldalon a Rudas-fürdő előtt volt. (1. ábra.) Ugyanígy írja Schams: „Aus Mangel einer Schiffbrücke behalf man sich damals mit einer fleigenden, deren Ladungsplätze in Pesth vor der Katholischen Pfarrkirche, in Ofen vor dem Bruekbade waren."

11 Tehát az átkelés azon a vonalon történt, mely a Rudas-fürdő északi részét a Plébániatemplom déli részével köti össze, azaz a mai Erzsébet-híd helyén. 1 Pásztor Mihály: Buda és Pest a törökuralom után. Statisztikai közlemények 73. sz. Bp. 170. 1. 2 Leopold Franz von Rosenfelt, Plans des Guerre Turque, Dans le XVII. siècle. Carte des operations 1696 et 1697. Szépiával lavírozott tollrajz. Bécs, österreichische Nationalbibliothek, Kartensammlung 3—13. Alb. 3 Lósy Schmidt Ede: Adalékok a hídépítés történetéhez Magyarországon. Technika 1923. 88. 1. 4 Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója. Budapest, 1896. 90. 1. 5 Rexa Dezső: A Lánchíd elődei. Űj Idők 1948. 345. 1. 6 Források Budapest múltjából. I. 1686—1873. Szerk.: Bácskai Vera, Budapest, 1971. 313. 1. 7 Kropf Lajos: Chishull utazása hazánkban 1702-ben. Századok 1903. 639. 1. 8 Ballagi Aladár: XII. Károly és a svédek átvonulása Magyarországon 1709—1715. Budapest, 1921. 364. 1. 9 Siklóssy László: Pest-Budai repülő hid. Magyarország, 1918. IX. 18. 10 Gemälde von Pest und Ofen, Georg Kilián jun. Pesth, 1837. 113. 1. 11 Franz Schams: Vollständige Beschreibung des kőnigl. freyen Haupt Stadt Ofen ... Buda, 1822. 519. 1. 132