Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

1. ábra. Rosenfelt Dunatérképének részlete repülőhíddal és a budai kikötőhellyel.

2 1714-ben Buda város tanácsa a repülőhíd kikötőhelyét délebbre akarta áthelyezni, de ehhez a pesti városi tanács nem járult hozzá.

12 Rosenféltnek egy másik, 1728-ban a Csepel-szigetről készített szépiarajzán a repülőhíd pesti kikötőhelye már a mai Türr István utcánál van. (2. ábra.) Valószínű, hogy az átkelőhely a hajóhíd megépítéséig nem változik, mert Binder János Fülöp 1760 körül készített térképmetszetén a pesti kikötőhelyet még ugyanitt, a budait pedig ennek megfelelően a mai Várkertkioszk előtt az Ybl Miklós tér dél végénél jelezte. (3. ábra.) A Pest és Buda közötti révátkelés egyik legérdekesebb eszköze volt a repülőhíd. Szellemes konstrukciója automatikusan használta fel működéséhez a folyó sodrát. Érdekes, hogy ennek a működésnek elve is már feledésbe merült. Sokan írtak a repülőhídról, de ezek a leírások tévesek vagy hiányosak. Maga a repülőhíd elnevezés is tévedésekre adott okot, többen hajóhíddal tévesztették össze. Működésének elvét, mely a többi — folyó sodrát kihasználó — komptól megkülönbözteti, nem ismerték fel. A téves leírásokat három csoportra oszthatjuk. Az első csoportba azok a leírások tartoznak, melyekben a repülőhidat a szerző elképzelése szerint evezősök hajtják. 12 Ballagi Aladár i. m. 207. 1. 13 Leopold Franz von Rosenfelt, Mappa Geographica über die grosse Insul Csepeliense

... Anno 1728. Szépiával lavírozott tollrajz. Bécs, österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv B IX a 674—7. 11 Binder János Fülöp rézmetszete 1760 körül. Budapesti Történeti Múzeum. Leltári sz.: Lanfr. 129. 133