Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Scheiber Sándor: Egy budai Mendel Nürnbergben = Ein ofner Mendel in Nürnberg 79-86
átengedi neki Budán a prefektus házát és a zsidók utcáját. 13 Van olyan történészünk, aki ebben törekvést lát a zsidó prefektúra visszaállítására. 14 A török hódoltság idején az egykori Mendel-palota földszintjét — vagy annak egy részét — a Keletről jött szefárd zsidók imatermül használták. Ezt 1964 tavaszán a Táncsics Mihály utca 26. számú lakóházban feltárták és később restaurálták. 15 A Mendelek külföldről való betelepedésére mutat, hogy megtartották kinti kapcsolataikat, sőt oda vissza is tértek. 1505-ben Prágában találunk egy budai Mendl zsidót, 16 1528—1559-ben ugyanott rabbiként valakit ebből a családból. 17 1508-ban egy breslaui polgárnak folyósít kölcsönt a budai Juda Mennlein. 18 1516-ban Jacobus Mendel prefektus országos főrabbi-méltóságot akar létesíteni, s erre külföldről (de externis partibus) szeretne valakit idehozatni. 19 Ha ismernők a személyt, ez is mutatna a Mendelek származási helyére, vagy útjuk irányára. Most, hogy tudjuk Rosheimtől a nürnbergi esetet, egyszeribe fény derül eredetükre.. Nürnbergből jöhettek. A nürnbergi Hallerek hozhatták őket ide, akik közül az egyik — Haller János, budai német patrícius — Szerencsés Imrével is szoros baráti és üzleti kapcsolatot tartott. 20 Lehet azonban más nürnbergi kereskedőkre is gondolnunk, akiknek áruival — főleg textíliákkal — Budán élő és meghonosult családtagjaik, vagy faktoraik foglalkoztak. Hiszen ebben a korszakban is Nürnberg vezet a magyar piacon. 21 Ugyanaz volt a nürnbergiek szerepe a Mendel-családdal kapcsolatban, mint a Cottáké Szerencsés Imre sorsa alakulásában. Ők voltak a manuduktorok, hogy Spanyolországból Magyarországra jöjjön. 22 Rosheim értesítésének történeti hitelét — legalább részben — igazolnunk lehet. A szóban forgó időszakban valóban ott van egy Mendel Nürnbergben. Miksa császár 1497 végén a neki szolgálatot tevő Mendel zsidónak a várossal 200 forintot fizettet. 23 Talán nem tévedünk, ha Rosheim szövegéből azt olvassuk ki, hogy ez a Mendel — budai családjának példáját követve — Nürnbergben is akar zsidó prefektúrát létesíttetni a maga számára. 23a 13 Szerémi György emlékirata Magyarország romlásáról. Kiadta : Wenczel Gusztáv. Pest, 1857. 339—340; M. Zs. O. XII. No. 8. u Az előbbi mű Székely György által eszközölt kiadása. Bp., 1961. 243, 306. 15 M. T. Papp: Baudenkmäler im mittelalterlichen Juden viertel der Budaer (Ofner) Burg. Acta Technica 67 (1970) 205—225; Zolnay László: Középkori zsinagógák a budai Várban. Budapest Régiségei 22 (1971) 271—284. 16 J. Herman, Judaica Bohemiae 5 (1969) 64; M. Zs. O. XII. No. 22. 17 J. Herman, ibid., 69. 18 B. Brilling: Geschichte der Juden in Breslau von 1454 bis 1702. Stuttgart, 1960. 77; M. Zs. O. V/1. No. 250. 19 M. Zs. O. V/1. No. 268. 20 A. Kubinyi: Die Nürnberger Haller in Ofen. Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 52 (1963/64) 80—128. 21 Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban. Budapest Régiségei 19 (1959) 103. Szerencsés Imrével legújabban A. Siev foglalkozott egy gyengén dokumentált, dolgozatban: The Strange Path of An Apostate Jew. Samuel K. Mirsky Memorial Volume. New. York, 1970. 263—270. I. S. Lange sem azonosítja Méir Katzenellenbogen responzumának alakját Szerencsés Imrével: T'schuhwoth des Maharam Padua. Nr. 87. Verband Jüdischer Lehrer und Kantoren der Schweiz, Bulletin. Nr. 16. 1972. 6—10. 22 Kubinyi András: Spanyol zsidók a középkori Budán. M. Zs. O. XII. Bp., 1969. 19—26; F. Cantera Burgos: La família judeoconversa de los Cota de Toledo. Madrid, 1969; El poeta Rodrigo Cota y su família de judíos conversos. Madrid, 1970. 23 A. Müller: Geschichte der Juden in Nürnberg. 1146—1945, Nürnberg, 1968. 75. 23 a Voltak hasonló törekvések másutt is Európában központi zsidó méltóság létesítésére. Lásd S. Goldmann: Die jüdische Gerichtsverfassung innerhalb der jüdischen Gemeindeorganisation. „Udim" 2 (1971) 59—63. 84
