Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432

A Margit körút 48. sz. alatti fióküzletről a családi hagyomány úgy emlékezik meg, hogy itt nem fióküzlet volt, hanem Auguszt József — az itteni iparjogosítványossal kötött szerződés alapján — saját termékeit szállította, s azokat ott, mint Auguszt-termékeket árusították.

90 1916-ban új korszak kezdődött az Auguszt cukrászda történetében. Auguszt József 1915-ben megvett Krisztina tér 3. sz. alatti házába

91 helyezte át iparát. A műhely kialakítása érdekében átalakítást hajtott végre és az udvarra toldalékot építtetett.

92 Az üzletet a Krisztina tér 3. sz. üzlet részére 1908-ban készült bútorzat felhasználásával a Roham utcai szárny földszintjén nyitotta meg.

93 Krisztina tér 3. sz. alatt érte el a budai „Auguszt" fejlődése tetőpontját. Itt volt a legkorszerűbben felszerelt műhely, és az itteni üzlet volt az, amely berendezésével, felszerelésével, a kiváló minőségű áru kiszolgálásának és szervirozásának magas színvonalával szakmabeliek és a vendégek számára egyaránt emlékezetes marad. Az Attila körút 14. sz. alatt már meglévő fióküzleten kívül Auguszt József még -1915-ben fióküzletet nyitott I. ker. Hidegkúti út 22. sz. (ma II. ker. Vöröshadsereg útja 36. sz. és Tárogató út 13. sz.) alatt is. Ez volt az Auguszt-pavilon néven ismert nyári helyiség, melynek megnyitásáról a sajtó a következőképpen tudósított: „A budai hegyek paradicsomkert gyanánt övezik gyönyörű fővárosunkat" „De ... ha az ember kimenekül a természet eme panorámájába, nem találhat egy nagyobb színvonalú, előkelőbb ízléssel megalkotott helyet, ahol 90 E „fiók" fennállásának időtartama is csak a Czímjegyzéknek megfelelően: 1914—1916-ban rögzíthető. Czímjegyzék 1914. 957., Va. 1915. 957. Va. 1916. 957. 91 Akkor 1621/3, 1621/4 hrsz. — F. Lt. I—III. ker. Jbg. iratai. Bp. tkv-i betétek 1895—1921., 243. sz. betét. 92 Bp. Szfőv. Tan. C. 1497/1916.—

III. sz. véghatározata. 93 A ház a mai Krisztina körút mentén és a Roham utca északi oldalán húzódott saroktelek 1890. körül történt megosztása útján kialakított telken épült. A telket Andreics György 1787. után kapta birtokba és arra még 1808. előtt földszintes házat épített, melyet 1884. után lebontottak. Kozimeta Ferencnek a B.T.M. Ujk. o. Fényképtárában 4077. ltsz. a. őrzött fényképén a Krisztinavárosi plébániatemplomnak már az 1884-re elkészült hagymatagos, laternás toronysisakja, az 1893-ra kialakított Palota (ma Dózsa) tér helyén pedig még házsor látható. E két időpont között készült fényképen a Roham utca sarkán az a ház látható, amely az ezt megelőzően készült festményeken és fényképeken. (B.T.M. Ujk. o. Fényképtár.) A valószínű az, hogy a lebontás a jelenlegi ház felépítését közvetlenül megelőzően történt. A jelenlegi ház építésének ideje 1890. tájára tehető. Mert: 1. a későeklektikus stílus jellegzetes nyerstégla — kerámia — formaalakításával épült; 2. Az ingatlan 1890-ben még az 1882. évi 538, 539. hrsz-al, 1891-ben pedig már 538, 539/a hrsz-al szerepel a Czímjegyzékhez fűzött ház jegyzékben. Tehát 1890ben kellett történnie az új ház építésével kapcsolatos telekrendezésnek. 3. Egy 1891-ben, a Krisztina-városról közzétett grafikán a ház már mint felépített látható. 4.1943-ban adott építész-szakértői becslés 1889-re teszi a ház építését. A ház az 1944/45 évi budai ostrom alatt igen súlyosan megrongálódott. 1945-ben a Krisztina téri szárny tetőjének befedésével megindult a részleges helyreállítás. A Roham utcai szárny csak az udvar felőli oldalon lett újból egy emeletes, az utca felőli oldalon azonban földszintesként került helyreállításra. F. Lt. Térképek 1703—1918. B/III/5., B/IV/18.; B. lt. Tkv-i iratok. Christinenstädter (Haus)-Gewöhr Protocoll. Lib. 3. Fol. 20. p. 1.; Czímjegyzék 1882. 17.; Va. 1890. 19.; 1891/92., — Kahn, Joseph: An illustrated guide of Budapest with Numerous Illustrations, from Drawings bey F. P. Zieh. Bp. 1891. 408