Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései = Johannes Kakas de Buda und seine historische Aufzeichnungen 59-79

Sós György úgy látszik Csuton élt, hiszen leánya itt született, fia pedig a Csuti nevet vette fel. Kakas apjának foglalkozásáról, eredeti társadalmi helyzetéről nem maradt ránk adat. A zágrábi püspök szolgálatában 1481-ben két Kakas is állott, 13 ami­ből talán lehetne arra következtetni, hogy szintén kisnemesi eredetű lehetett Mihály is. Ebben az esetben lehet, hogy az idősebb Kakas is vagy Thuz Osvát, zágrábi püspök, vagy annak bátyja, Thuz János horvát bán és tárnokmester szolgálatában került Budára. Kétségtelen azonban, hogy Budán polgárjogot szerzett, és bár fia később nemesként teszi le a doktori vizsgát Padovában 14 , valami polgári foglalkozást űzhetett. Ha nem is tartozott a budai patriciátushoz, tekintélyes polgárnak kellett lennie, hiszen kőházában, amely a királyi palotához vezető Szt. János utcában állott, családján kívül bérlők is laktak, tehát elég nagy épület lehetett. 15 Szőlője is volt, de nem olyan nagy, hogy abból megél­hetett volna. 16 Valószínűleg kereskedett, vagy valami jövedelmező ipart űzött, amit halála után felesége özvegyi jogon folytatott. 17 Naplóírónk szülei tehát nem voltak tősgyökeres budaiak, és — legalábbis anyai ágon igazolhatóan — a nemességtől származtak. Egyik sem volt egyedi jelenség a középkori Budán. Az, hogy a városi polgárság nagyrósze bevándorlók­ból tevődött ki, megfigyelhető Bécs történetében is 18 , sőt más német városok­nál is vannak erre adatok, amit indokol az, hogy a polgárcsaládok néhány gene­ráció alatt kihaltak. 19 Buda esetében ez szintén megállapítható. A XV—XVI. sz. fordulóján a lakosság tekintélyes része nem helyi eredetű. A bevándorlási körzet azonban sokkal tágabb volt, mint más magyar városoknál. A város távolabbi környékéből a lakosság nem egész egy ötöde származott, a nagy többség máshon­nan, az ország egész területéről, sőt a német polgárok esetében nem kis mértékben külföldről: Dél-Németországból, Sziléziából vagy Lengyelországból költözött ide. Gyakoriak a kisnemesek, sőt olykor középbirtokos nemesek beköltözései Budára és Pestre. Nemcsak arra gondolunk, hogy egyes feudális urak házat vásárolnak, vagy királyi tisztviselők itt élnek — ez természetes, hiszen a fővárosról van szó —, hanem arra, hogy a beköltöző nemesek polgárjogot szereznek, és sokszor nemesi birtokaikat eladva, teljesen polgári életformát folytatnak. 20 13 Tkalcic, Ioannes Baptista : Monumenta Historica Liberae Regiae Civitatis Zagrabiae, XI. k. Zagrabiae 1905. 253. (Theryek Albert püspöki personalis számadáskönyvében említik Kakas Istvánt és Jánost.) 14 Veress Endre: Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. I. köt. Padova, 1264—1864. (Fontes rerum Hungaricarum torn. I.) Bp. 1915. 25. 15 1517: Dl. 30878. 16 1505-ben Kakas Mihály özvegyének mindössze 65 köböl bortermését írták össze a Nagydézsma szőlőhegyen. Dl. 36658. — 1510 körül a Magasallja szőlőhegyen írták össze Kakas Mihály özvegyét, kiről megmondják, hogy a Szt. János utcában lakik. Termést azonban nem adtak meg, sőt a bejegyzést áthúzták. 01. Ft. Veszprémi püspöki lt. Gazdasági lt. Budai bortizedlajstrom. 17 Az özvegyi jogon való iparűzésre (noha a céhszabályok általában csak egy évre engedé­lyezték) sok adat van. Vö. pl. Fővárosi Levéltár, a Budai Mészároscéh cóhköny ve : Cser­bokor István mészárosmester 1511-ben meghalt, özvegye azonban egészen 1529-ig, ameddig a céhkönyvet vezették, folytatta férje iparát. Nussel Hans özvegye 1511-től 1529-ig, Vágó János özvegye 1506—1512-ig, Antal János özvegye 1500—1505-ig gyakorolta a mészáros­mesterséget stb. " 18 Zatscheh, Heinz: Die Handwerker Wiens. Ein kleiner Beitrag zur Geschichte der Bevölkerungsentwicklung, Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien, 8 (1949 — 50.) 31. Zatschek idézi Aeneas Sylvius Piccolomini erre vonatkozó megállapításait, és ezeket teljes mértékben igazolja. 13 Bőrig, Fritz: Die europäische Stadt, Propyläen-Weltgeschichte, IV. köt. Berlin 1932. 346-47. 20 Ezekre részletes példákkal 1. a közeljövőben megjelenendő Budapest Története II. kötetében írt fejezetünket. 5 Tanulmányok Budapest múltjából 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom