Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései = Johannes Kakas de Buda und seine historische Aufzeichnungen 59-79
A fővárosba költöző kisnemesek közül egyesek értelmiségi pályát választanak. A Mátyás- és Jagelló-kor legkeresettebb ügyvédeinek tekintélyes része környékbeli kisnemes. Többségük ugyan — hiszen feudális törvényszék előtt jár el — megőrzi kis birtokát, 21 mégis egész életpályájuk a fővároshoz köti őket. A csuti nemesek közül különösen sok fővárosi ügyvéd került ki. A leghíresebb a Jagellókori Felcsuti Balassa Benedek volt, de adataink vannak pl. Csuti László, Pál és Menyhértre is. 22 Csuti Pál valószínűleg Kakas János édesanyjának nagybátyja, és ez megmagyarázza Kakas értelmiségi pályafutását is. Valószínűleg nem sokkal édesapja halála után beiratkozott a bécsi egyetemre. Pontos időpontját nem tudjuk 23 , az azonban tény, hogy itt megszerezte a baccalaureus artium egyetemi fokozatot. Valószínűleg még 1503-ban vagy előtte, hiszen 1503. december 8-án Budán felveszi az egyházi rend egyik alsó fokozatát, acolitus-szá szentelik, 1504. április 23-án pedig már Krakkóban baccalaureusként iratkozik be. 24 Mint acolitus, részese lett az egyházi rendnek, élvezte a privilégium fori-t, anélkül, hogy esetleges megházasodás elől elvágta volna az utat. Krakkóban közel három évig maradt. 1507. január 31-én nyerte el a magister artium fokozatot, és ezzel befejezte tanulmányait az artes fakultásán. Néhány nap múlva, február 4-én, hazaindult. 21 L. pl. Bathe-i Antal deákot, aki 1510 és 1511 között számos alkalommal képviseli az óbudai káptalant (Knauz Nándor: A budai káptalan regestái, Magyar Történelmi Tár 12 (1863) 75, 81, 82, 85, 88, 89, 101 sz.) és akinek halála után kisnemesi rokonai (köztük egy székesfehérvári polgár özvegye) perlik özvegyét és fiait pestmegyei bátéi birtokrészei ügyében. 1517. szeptember 3. 01. Ft. Pozsonyi kpt. lt. Protocollum Budense (a továbbiakban Prot. Bud.) 447. — Báthéi Antal deák ügyvédi jóhírét mutatja, hogy pozsonymegyei egyháziak több mint egy évvel halála után is ügyvédnek vallják több más ismert ügyvéd mellett. Dl. 68507. 22 Balassa 1502-ben több felcsuti birtokostársával együtt tanúskodik, (Dl. 21130.) ügyvéde többek közt az óbudai káptalannak, a szigeti apácáknak, KömlŐdy Miklós budai polgárnak, stb. (Knauz i. m. 81, 86, 103. sz. Dl. 26131.) — Csuti Lászlót 1476-ban özv. Zichy Benedekné vallja ügyvédének, míg 1478-ban a Rozgonyiak ügyvéde. (A Zichi és Vásonkeői Gr. Zichy-család idősb ágának okmánytára, XI. köt. Bp. 1915. 189. — A Héderváry család oklevéltára, I. köt. Bp. 1909. 420.) — Csuti Pál 1482-ben a budai beginák, 1492-ben' a Rozgonyi-örökösök, és 1496-ban Vámos Balázs ügyvéde, 1502-ben sároli birtokos. (01. Ft. Erdélyi Nemz.Múz. lt. Tgy. 95. — Dl 88762, 61889, 21130.) - Főúri familiárisként is sok Csuti szerepel, akikről részben igazolni lehet fejérmegyei származásukat. Albert a Rozgonyiak, Demeter a Héderváryak, Mihály a Zápolyaiak szolgálatában állott. [Héderváry okit. I. köt. 396, 533, Tört. Tár. (1879) 384 — 85.] — Egyházi pályán működött Csuti Tamás váci kanonok (Martinus Georgius Kovachich: Formulae solennes styli, Pesthini 1799. 326.) és Menyhért. Csuti Menyhért 1503-ban közjegyző és szentszéki írnok, a tízes években ügyvédkedik, 1522ben esztergomi szentszéki ügyvéd, egyben fejérvári kanonok. (Ol. Ft. Esztergomi kpt. magán lt. Lad. 64. fasc. 1. nr. 28. — Dl. 68507, 47452.) — Valószínűleg ő volt az a Chwth, aki Nyási Demeter püspök, esztergomi helynök szentszéki jegyzőkönyvében 1515-ben szinte minden lapon előfordul. (Ol. Ft. Esztergomi prímási lt.) (A jegyzőkönyv 1525-ös évszáma hibás!) 23 Legvalószínűbb, hogy az a Johannes de Buda, aki az 1499-es nyári félévre iratkozik be a bécsi egyetem magyar nemzetébe. Schrauf Károly: Magyarországi tanulók külföldön, IV. köt. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig, Bp. 1902. 149. — Viszont ha ez Kakas, akkor nem lehet azonosíttatni senkivel azok közül, akik az Egyetem főanyakönyvébe beiratkoztak. Die Matrikel der Universität Wien, IL Bd. 1451 — 1518/1. Graz — Köln 1959. (Publikationen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, VI. Reihe. Quellen zur Geschichte der Universität Wien.) 257 (1497 : Johannes de Offenperck), 265 (1498: Joannes Oberdarfer ex Buda), 277 (1499: magister Joannes Scriba Budensis). 24 L. hátul a naplót, valamint Chmiel, Adam: Album Studiosorum universitatis Cracoviensis, Tom. IL Cracoviae 1892. 86. (az 1504-es nyári félévre iratkozik Johannes Michaelis de Buda.) Bécsi baccalaureatusát elismerték és mint baccalaureust inkorporálták. Schrauf i. m. III. köt. Regestrum Bursae Hungarorum Cracoviensis, Bp. 1893. 69. o. 267. sz. (Tévesen egy bizonyos Johannes Andrée de Buda-ra vonatkoztatva.) Schrauf e helyen idézi magisteri promotióját is. Kakas, mint Joannes baccalarius de Buda a magyar bursa-ba is beiratkozott. Schrauf\. m. III. köt. 11. 66
