Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

Bede, Pousa, Pele, Chek [im]pignoravi; ita tarnen, quod si a die receptionis predicte pecunie usque ad festum sancti Georgii mutuatam pecuniam persolvere non potuissem, iam dictum pignus totum, omni contradictione remota, in ius cederet créditons. Huius autem contractus forma ordináta fuit in curia Budensi, in presentia multorum principum et militum, in presentia videlicet Nicolai comitis fil[ii] Borch et Smaragdi comitis de Zounik et Alexandri comitis de Symig et Zah comitis de Tumus. Postmodum vero superveniente persol[u]tionis termino mutuate pecunie, cum creditori meo, comiti videlicet Jule satisfacere non valuissem, in presentia [tojcius conventus sancti Michaelis de Wesprimio iam dictum pignus perpetuo ei possidendum dimisi et istius pitacii testimonio roboravi.

126 126 Doma keltezetlen oklevelét Karácsonyi János használta először, dátumát pedig — archontológiai adatok alapján — az 1213 körüli időre („circa annum 1213"), illetve 1213-ra tette. [Karácsonyi, J. — Borovszky, S.: Regestrum Varadiense examinum ferri candentis ordine chronologico digestum. . . (Budapestini), 1903. 17., 71. és 112.] Doma szerint a j'ogi cselekmény a király (ó)budai curiájában, Borch fia Miklós ispán, Smaragdus szolnoki ispán, Sándor somogyi ispán, Zah temesi ispán és sok más (az oklevélben meg nem nevezett) udvari főember és vitéz j'elenlétében és tanúsága mellett folyt le. Borch fia Miklós (megye nélküli) ispánként (a Doma oklevelén kívül) 1211-ben (uo. 13., 3. j'egyzet) és 1213-ban (uo. 17., 2. jegyzet. — Zimmermann, Fr.—Werner, C. : Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1892. I. 16.) fordul elő. Smaragdus 1205-ben és 1206-ban a király curialis comes-e és szolnoki ispán (Szentpétery : Kritikai jegyz. 217., 218., 219., 222., 223. és 224. reg.), majd még 1206-ban vajda (uo. 227. reg.), 1208-ban és 1209-ben bihari ispán (uo. 235., 236. és 240. reg. — 1209-ben felváltja őt Miklós, Miklóst Mihály, Mihályt meg Banco — uo.241., 242. és 243. reg.), Doma oklevelében újból szolnoki ispán, 1214-ben pedig már pozsonyi ispánként szerepel az oklevelekben (uo. 289., 290. és 291. reg.). Sándor 1209-ben (uo. 242. +518. 1. — a többi oki. hamis) és 1213-ban somogyi (uo. 281. reg. — Pannonh. rendtört. I. 627 — 628.), 1214-ben pedig már újvári ispán (uo. 291. reg.). Zah temesi ispán csak Doma oklevelében szerepel. Ezen adatok alapján, az oklevél keltének a meghatározása szempontjából elsősorban Smaragdusnak szolnoki és Sándornak somogyi ispánként való egyidejű szereplése a döntő. Mivel bizonyos, hogy Sándor Bánk nádor bukásáig (kevéssel 1213. szeptember 28 utánig — Pauler : i. m.

2 53.) viselte a somogyi ispáni tisztet, s 1214-ben Smaragdus is már pozsonyi ispán, — Smaragdus és Sándor egyidejű szolnoki és somogyi ispánsága, következésképen Doma oklevelének a kelte legkésőbb 1213-ra tehető. Legkorábbi terminusa az 1209. esztendő nem lehet azért, mert Smaragdus akkor még bihari és nem szolnoki ispán. Mivel 1210—1212-ből egyikükre sincs adatunk, s az oklevelek csekély számán kívül figyelembe véve még azt a körülményt, hogy II. András uralkodásának ebben a szakaszában az országos főtisztségek sűrűn cseréltek gazdát, az 1213-nál korábbi dátumot nehéz valószínűsíteni. Végül az 1213-as datálás mellett szól Dezső csanádi püspöknek, Poth korábbi nádornak és Sándor somogyi ispánnak egy 1213-i választott bírói, valamint Berchtold kalocsai érseknek és más udvari főembereknek Pannonhalma javára 1213-ban hozott és 1214-ben írásbafoglalt ítélete azért, mert ebben az ügyben is jelentős szerepe van Sándor ispánnak : az világlik ki belőle, hogy mind a Doma, mind pedig a pannonhalmiak ügyét egy bírósági időszakban tárgyalhatták az (ó)budai királyi curiában. (Pannonh. rendtört. I. 627-628.) Karácsonyi —

Boro vszky művét bírálva Domano vszky S. megjegyezte [Századok 39(1905) 167.], hogy „Az 1213. év egyik legerősebb bizonyítéka (111. 1.) Smaragd szolnoki ispánsága, ami az Árchontológiából teljesen hiányzik. Ezen a ponton különben hivatkozik a megokolás a veszprémi káptalani levéltár egy oklevelére, mint a mely bizonyítja, hogy Smaragd 1213-ban még szolnoki ispán volt. Nem ártott volna ezt az oklevelet közelebbről megjelölni." Smaragdus neve valóban hiányzik az 1213-ból ismert oklevelekben, de nem hiányzik a Borch fia Miklósé és Sándor somogyi ispáné, kik, mint láttuk, a Doma oklevelében Smaragdus szolnoki és Zah temesi ispánnal együtt (és egyidőben) szerepelnek, s akiket Karácsonyi nem a Registrumból, hanem Smaragdust Vilmos erdélyi püspöknek, Sándort pedig II. András királynak egy 1213-ból való okleveléből sorolt archontológiájába (i. m. 16 — 17.), Domano vszky azonban ezeket az adatokat nem vette figyelembe. Borch fia Miklós ispán ós Sándor somogyi ispán 1213-i igazolása tehát kihatván Doma oklevelének Smaragdusára, — Karácsonyinak a Domanovszky által vitatott 1213-as évköre nem vezet datálási circulus vitiosusra. 25