Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
Megtudjuk belőle, hogy Doma-t a felesége után esedékes hitbér kifizetése ügyében az érdekelt rokonság bíróság elé idézte. Ott egyesség jött létre közötte és a felperesek között. A tárgyalás idején azonban nem volt pénze, ezért Jula ispántól vett fel kölcsönt, fedezetül pedig a bíró előtt zálogba adta hitelezőjének Ratolt-i földjét réttel, malommal és két szolgával, valamint Paloznak-i szőlejét négy szőlőmívessel — oly feltétellel, hogy ha Szent György ünnepéig (április 24.) adósságát ki nem fizeti, a zálogjogon lekötött birtok — ellentmondás nélkül — hitelezőjére száll. Mivel pedig a terminus napján nem tudott fizetni, zálogba bocsátott birtokát, a veszprémi káptalan előtt, Jula ispánnak, most már örök jogon való birtoklásra engedte át, az ügyletet pedig saját (chirographált) oklevelével is megerősítette. Oklevelének, a mi szempontunkból, az a legértékesebb része, amelyben az egyesség létrejöttének a helyét és körülményeit mondja el: Huius contractus forma ordináta fuit in curia Budensi, in presentia multorum principum et militum, in presentia videlicet Nicolai comitis filii Borch et Smaragdi comitis de Zounik et Alexandri comitis de Symig et Zah comitis de Turnus . . ., azaz: a szerződés a budai királyi curiában, sok udvari főember és vitéz jelenlétében, nevezetesen Borch fia Miklós ispán, Smaragdus szolnoki ispán, Sándor somogyi ispán és Zah temesi ispán előtt jött létre. Doma oklevele más fontos megállapításokra is nyújt lehetőséget. így például abból, hogy a peregyességgel lezáruló ügyet a királyi curiában tárgyalták, az oklevélben említett bíróban csakis a király curialis comes-ét, a későbbi országbírót ismerhetjük fel, aki az 1222-i Aranybulla szerint is csak a királyi curiában ítélkezhet, a sajátjában pedig csak az udvarban megkezdett pereket fejezheti be. 127 A Szent György napjára (április 24.) kitűzött fizetési határidőből pedig arra következtethetünk, hogy a per nem sokkal a terminus előtt, az év nagyböjti időszakában (Quadragesima) volt folyamatban. 128 Ez pedig azt bizonyítja, hogy a Rogerius-i Quadragesima megülése régi szokás, valamint azt (ami Rogerius korában maradék nélkül világos), hogy a tavaszi évszak nemcsak a húsvéti ünnepkör egyes ünnepeinek a megülésére szolgált, hanem az államigazgatásnak és bíráskodásnak is fontos időszaka volt. 329 Doma oklevélen kívül az (ó)budai királyi curia XIII. század eleji megléte mellett közvetve bizonyít, és bírói functiójába is teljes betekintést nyújt Berchtold kalocsai érseknek és Miklós nádornak Uros pannonhalmi apát által Csukár pozsonyi vár jobbágy és társai ellen 1313-ban indított és lefolytatott perében s a király megbízásából Gertrud királyné, Berchtold érsek és más udvari főemberek által ugyancsak még 1213-ban hozott ítéletéről 1214-ben kiadott oklevele is. 130 Bevezető soraiból megtudjuk, hogy a Sala földjéhez tartozó Sztara és Udvari nevű, Csukár és társai által lerontott falvak ügyében indott perben II. András király először személyesen kívánt eljárni, később azonban, mivel hadat vezetett a bolgárok ellen, 131 a per lebonyolítását Gertrud királynéra, Berchtold kalocsa 127 Curialis comes noster, donec in curia manserit, omnes possit iudicare et causam in curia incoatam ubique terminare. Mon. eccl. Strig. I. 234. — A dos-ra von. olv. Tripart. I. 93. tit. Werbőczy István Hármaskönyve (ford. Kolosvári S. és Óvári K., szerk. Márkus D.) Budapest, 1897. 172-175. 128 1213-ban a húsvét ápr. 14-én, a Quadragesima media márc. 20-án, a hamvazószerda pedig február 27-én volt. Szentpétery I.: Oklevéltani naptár. Budapest, 1912. 104. 129 E rre máshelyütt még visszatérünk. — IV. Béla curiájának a régihez képest új ügyrendje is ilyen adminisztrációs időszakot tételez fel (Szentpétery : SRH. II. 556 — 559.), Doma esete s a Pannonhalma részére hozott ítéletről szóló oklevelek pedig ilyen változást már II. András idejére igazolnak. 130 Pannonh. rendtört. I. 628 — 630. 131 . . .dominus A. rex Vngarie. . . diffinitive calculo sententie personaliter vellet dirimere, impeditus demum necessariis regni sui causis, puta profecturus valida manu in exercitum contra Gubatos ... Pannonh. rendtört. I. 628. — Vö. Pauler : i. m. II 2 . 493., 46. jegyzet. 20
