Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

Diescher több mint 200 építési engedélyt kap. Diescher a városképben még sokáig a tiszta klasszicizmust viszi tovább, de a 60-as évek elejétől már határozottan az eklektika felé hajlik: kezenyomát, munkájának értékét jellemző módon Budapesten ma is 21, részben műemléknek nyilvánított, részben műemlék jellegű vagy városképi értékű épület őrzi. Közülük 1850 után kiemelendő a Wurm-udvarra 1867-ben ráhúzott 3. és 4. emelet; a Szerviták számára 1872-ben épített, most lebontott Martinelli tér 6. sz. alatti roppant háromemeletes sarokház, az 1852-ben épített kétemeletes, Nagy Sándor utca 3. sz. alatti ház és az 1854-ben a Bajcsy-Zsilinszky út 39. alatti nagy sarokház és az 1857 — 67 között épült Rákóczi úti Szlovák ev. templom. De az ő nevéhez fűződik (mint kivitelezőéhez) az Október 6 utca 7. sz. alatti Marczibányi palota neoreneszansz átalakítása 1867 —68-ban és Ybl új képviselőházi épülete 1865-ben (az épület 100 nap alatti megépítése önmagában is ritka technikai bravúr volt), a József nádor tér 5 — 6, alatti eredetileg 3 emeletes hatalmas bérház, amely már a romantika egyes elemeivel díszítve Kovács Sebestyén Endre orvosprofesszor részére épült, de ő Ybl-lei együtt az Akadémia építkezésének vállalkozója, s ő építi az Alclunasori kő rakpartot is.

26 Az újabb, már az abszolutizmus végén fellépő építőmesterek közül különösen jellegzetes a csak 1859-től kezdve feltűnő Gottgeb Antal tevékenysége. A nagy építkezési lendületre jellemzően 1859 — 60-ban, tehát mindössze két óv alatt Gottgeb már 29 építkezést indít meg : részint új épületekét, részint — nem kevésbé jellemzően a kor pesti városépítésére — emeletráépítéseket, így építi Testory Antal, Osvald Pál, Zachár Antal, Eigel Ferenc, Eischel Antal — jórészükben jelentős virilisták — házait, de ipari épületeket is emel: pl. a bőrgyáros Mannonak a Király utcában és a sodronygyáros Kollerichnek az Aldunasoron. Működése 1860 után lendül fel igazán: a kor mai műemléki és műemlék jellegű épületeinek építői között az ő nevét is ott találjuk. 1870-ben ő építi az TJri-utca 36 Bástya-sétányi szárnyát; 1871-ben a Bajcsy-Zsilinszky út ós Szent István tér sarkán álló hatalmas sarokházat ; 1868-ban a Kecskeméti utca 17-et; 1872-ben a Magyar utca 18-at, 1866- ill. 1868-ban a Magyar utca 28-at építi; 1861-ben Mandl Joachim számára ő építi a Nádor utca 14-et, 1860-ban Reischinger Teréz számára a Váci utca 81-et, 1862-ben Erny Györgynek a Tolbuhin körút 16-ot, 1863-ban a Király (Majakovszkij) utca 7. sz. harmadik emeletét Walthier Gábornak és 1866-ban ugyanezen utca 27. II. emeletét a Hugmayer és Mihalovich cégnek, 1869-ben a Liszt Ferenc tér 10-et stb., stb. De ő az építésvezetője az Egyetem (Károlyi M.) utca 12. sz. alatti — már említett — Ybl épületnek, mely ma a Vízművek székháza, s az 1880-as években ő vezeti a Papnövelde átépítési ós emeletráépítési munkálatait is. Áttekintve ezeket az épületeket megállapíthatjuk, hogy Gottgeb már határozottan eklektikában épít, a neoreneszánsznak egy egyszerűsített változatában. Kiterjedt építési tevékenységéhez képest meglepően kicsiny adója (732 frt., melyből 114 frt. a jövedelmi adó, míg 552 frt házbóradóját két nagyobb és három kisebb házacska után fizeti) jól mutatja, hogy adótételei mögött is az ebből következtethetőnél lényegesen jelentősebb tevékenység és vagyon húzódik meg.

27 Szintén már csak házbérjövedelem után adózott ós nem is keveset: 3144, ill. 719 frt-ot a korabeli Pest másik neves építész családjának két, a virilisták szintjére eljutott tagja, Kauser István és Kauser János. A Kauserek Elszászból kerültek Pestre, állítólag már a XVII. sz. végén: a XVIII. században a polgárjogot nyert személyek névsorában két Kauser nevű szűcsmestert és egy aranyművest találunk; az 1787 — 1841 között élt József, aki 1815ben kap pesti polgárjogot, az első, akivel mint építésszel ós kőfaragóval találkozunk. Az ő 26 Diescherre 1848 előtti működésére rövid értékelés: Zádor—Rados i. m. 154. 1.; a képviselőházra: Pereházy Károly : Régi pesti képviselőház. TBM XVI. k. Bp. 1963. 495. 1. Máltás épületéről ld. Kornarik Dénes: Máltás Hugó. Műemlékvédelem 1870:4 4. sz. 221-226. 1. 27 Gottgeb jóformán feldolgozatlan építési tevékenységének szép dokumentumai az általa épített házak homlokzataiból kialakított képzeletbeli utcasorokat ábrázoló, valószínűleg mintakönyvként is szolgáló rajzsorozatok, melyeket a Bpesti Történeti Múzeum Újkori Osztályának tervgyűjteménye T/3 jel alatt 10419, 10420, 9261, 9262 számon őriz (1859., 1874. ill. 1869. évekből). (Tőkei Ferencné szíves közlése.) 272