Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

öt fia közül már négy az építőiparban marad — az ötödik lakatos lesz, majd a Török császárhoz címzett kávéház tulajdonosa. Az építőiparban maradt Kauser fiúk közül János (1817 — 1871) kőbányatulajdonos és nem túl jelentős építész : nevét csak a református gimnázium és mellette a Gönczy Pál utcai mai Képző- és iparművészeti gimnázium Hauszmannal közös terve őrizte meg. Különben kőfaragó is volt : az építészeti díszítő- és sírkőszobrászat tevékeny és színvonalas mestere. A gazdag pesti Kölber kocsigyáros családjából nősült, ugyanúgy mint öccse Lipót (1818 — 1877), aki már valóban jónevú és termékeny építész, bár inkább rutinos kivitelező mint nagy építőművész. Az 50 —60-as években főleg Frey Lajossal együtt egész sereg jelentős pesti épületen végez különféle munkákat : a városegyesítésig terjedő periódusban Frey-jel együtt ők renoválják a budai Kapucinus templomot, ők építik át a várbeli Teleki palotát a Helytartóság számára (1859), majd építik meg a várbeli hajdani Clarissa-kolostor épületét a Magdolna-templommal összekötő szárnyat az új Belügyminisztériumnak (1872), ők húznak harmadik emeletet Fröhlich Gusztáv Guszev utca 3. alatti házára (1853), alakítják át a Veres Pálné u. 15. sz. homlokzatát 1868-ban, építenek új szárnyat a Kazinczy utcai dohány raktárhoz, építik meg az Első Magyar Altalános Biztosító Duna-parti palotáját, de építenek villát a budai hegyvidéken, a Remete úton (16. sz.), és Kochmeister bárónak a Budakeszi út 71. alatt is: ebben a villában lakik a porosz háború idején gyermekeivel együtt Pestre menekülő Erzsébet királyné. Elég jelentéktelen építészi oeuvre ez, mégis akkora tekintélyt biztosít Kausernak, hogy 1865-ben az Országház tervpályázatára is meghívják. Lipót öccse, Kauser József harmadik fia, István (1830 — 1905) a szabadságharcban tiszti rangot ér el, majd az emigrációban a garibaldista légióhoz csatlakozik, Utána Amerikába megy, ahol megnősül s hazaérkezve már építési vállalkozóként, Türrel és Gersterrel (kinek leánya lesz második felesége) az iszthmoszi és a Ferenc-csatorna építkezéseibe száll be. De ő építi amerikai mintára a Százházat is, ugyanúgy, mint a budai katonai kórház nagy épületkomplexusát: amerikai családi kapcsolatai és nyilván Türr protekciója az USA budapesti konzulságát szerzik meg számára. Az ötödik Kauser fiú, Jakab, kőfaragómester, aki a gazdag Frohner családból nősül. József unokái közül János hasonnevű fia (1847 — 1925) nagybátyjának Lipótnak özvegyét (mint láttuk ugyancsak Kölber leányt) vette el; ő is építész lett: többek között Steindl tervei alapján ő kivitelezte a Műegyetem Múzeum körúti épületét. A család igazán jelentős építész tagja azonban az ő öccse, Kauser József (1848 — 1919), aki már a budapesti és a zürichi műegyetemet végezte, majd Párizsban tanult, s aki Ybl halála után, a század végére majd a Bazilikát fogja befejezni, miután előbb többek között elvégezte a Ludovika átépítését is (1880). Jelentős megbízásaiban kétségtelen tehetsége mellett nyilván szerepet játszott az a körülmény is, hogy felesége Gerlóczy Károly alpolgármesternek volt a testvére. Öccse, Gyula (1855 — 1920) ugyancsak Kölber leányt vett feleségül és szintén építőmester lett: az ő nevéhez fűződik többek között a városligeti volt Fővárosi Múzeum szép épülete. A Kauserek esetében tehát valóban építész-dinasztiáról beszélhetünk, hiszen a 70-es években, közel egyidejűleg, Pest építésén hét Kauser is dolgozott. Munkásságuk felmérése és értékelése mégis nehézkes, mivel ők maguk is csak későn kerülvén be a céhbe (1851-ben Kauser terveit is még Zofahl szignálja) az 1850 —60-as évekből még terveik is valószínűleg más neve alatt szerepelnek. Másrészt, sajátos módon, bár jó ízléssel építettek, mint afféle tipikus vállalkozó építészeknek, fennmaradt épületeiknek egyedileg csak kis része érte el a napjainkban műemléknek, műemlék jellegűnek vagy városkópileg jelentősnek minősített épületek színvonalát. Pedig termésük igen nagy volt, és Budapest városképileg legfontosabb pontjainak kialakításában — ha nem is egyedi értékeikkel — jelentős szerepük van. Jellemző, hogy 1873 után csak a Körúton hat nagy Kauser épület épül, s a Sugár út épületei közül is sok az ő munkájuk. A család igen kiterjedt építészi tevékenységének feldolgozása, úgy véljük érdekes feladata lenne az eklektika fővárosi indulását és kivirágzását vizsgáló építészettörténeti kutatásnak, annál is inkább, mert éppen Kauserek erősen vállalkozói szemléletéből következőleg alkotásaik elemzése a kor az építésszel szemben az építtető által Tanulmányok Budapest múltjából 273