Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései = Johannes Kakas de Buda und seine historische Aufzeichnungen 59-79
JNFaplóírónk egyetemi tanulmányaiból több dologra következtethetünk. Egyrészt az, hogy félárva gyerek létére két egyetemen is folytathatott több éves tanulmányokat, és Krakkóban igen drágán, 5 forintért vette meg az öröknaptárt, kedvező anyagi helyzetre utal. Lehet, hogy édesanyjának volt módjában fedezni a költséget, lehet azonban az is, hogy valamelyik Csuti atyafiságból származó ügyvéd támogatta, vagy szerzett számára ügyfelei között gazdag támogatót. Másrészt az a tény, hogy Kakas el is végezte az egyetemet, azt mutatja, hogy nem polgári, hanem értelmiségi pályán akar működni. A budai és pesti polgárságból igen sokan iratkoztak be valamelyik szomszédos ország egyetemére. Az azonban kimutatható, hogy azok a polgárfiúk, akik az egyetemre beiratkozottak közül később mint kereskedők, iparosok, polgári foglalkozást folytattak, a legritkább esetben szerezték meg valamelyik egyetemi fokozatot. Számos példát lehetne felsorolni. A későbbi pesti nagykereskedő Temesvári Bodó Mihály, Pesti Beké Ferenc (valószínűleg Beké Jakab pesti bíró fia), a budai Geuth Márk, Misér Mihály pesti esküdt veje, Harber János budai bíró, Harber Mátyás szintén budai bíró fia és sokan mások, ha be is iratkoztak Bécsben, nem végezték el tanulmányaikat. 25 A legjobb példa azonban Haller Ruprecht budai bíró családja. Fiait, köztük Jánost, a későbbi királyi alkincstartót Pétert, a későbbi szász grófot és Ruprechtet egyetemre küldte, de csak Ruprecht fejezte be tanulmányait. ő viszont kanonok lett a budavári Szt. Zsigmond prépostságban. 26 Kakas előtt is az értelmiségi és ezen túlmenően a javadalmas középpapság képe lebegett. Magisteri fokozata képesítette egy tekintélyesebb iskola vezetésére, a városi jegyzőség betöltésére, kanonoki stallumokra, de gazdagabb plébániákra is előszeretettel kerestek egyetemet végzett papokat. 27 Naplóírónk számára valószínűleg már elő volt készítve az állás, hiszen 1507. január 31-én szerezte meg a magisteri fokozatot, és március 12-én lett az egri káptalani iskola vezetésével megbízva. Életrajzi összefoglalásában nem kis büszkeséggel jegyzi meg: „életem 24-ik évében igazgattam az egri iskolát." Valószínűleg valamelyik káptalani tag támogatásával, nem pedig a püspökséget betöltő Estei Hippolit bíboros kormányzója, Lardi Tádé közbenj nevezték ki. 28 A püspökség segédpüspöke akkor 25 Michael Bedo (!) de Themeswar 1472-ben iratkozott be Bécsben. (Die Matrikel der Universität Wien i. m. II. köt. 136.) Később pesti polgár lett (vö. Hazai Okmánytár I. köt. Győr 1865. 393. vagy Dl. 61905, 61945, stb.), végrendeletének tanúsága szerint tekintélyes bornagykereskedő. (1510 Dl. 61980. és átirata: Hazai Okmánytár I. köt. 401 — 403. — Beké Ferencre, akit törökbarátsága miatt verssel támadott Geszti László 1525-ben, 1. Oerézdi Rábán: A magyar világi líra kezdetei, Bp. 1962. 106 — 109. Egyetemi beiratkozására uo. 106. o. 19. j. Adataink szerint Beké egyike a legtekintélyesebb, gazdagabb pesti patríciusoknak: Prot. Bud. 55, 539 — 40, 540 — 41, ProtocoUum sedis Strigoniensis 7, 45. — Geuth 1519berí iratkozik be Bécsben [Marcus Geth (!)] ex Buda (Die Matrikel der Universität Wien i. m. III. köt. 8.) Mint Mizsér Mihály veje annak végrendeletében fordul elő 1537-ben. OJ. Kamarai lt. Acta Monialium Posoniensium, fasc. 55. nr. 36. — Harber [Johannes Herber (!) de Buda] 1480-ban iratkozott be Bécsben. Die Matrikel der Universität Wien i. m. IL köt. 176. Többszörösen volt budai bíró, mint bíróra, és Harber Mátyás bíró fiára 1. pl, 1515: Ol. Ft. 1724. doboz. Pozsonyi káptalan orsz. lt. 143. 26 Kubinyi András: Die Nürnberger Haller in Ofen, Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg, 52 (1963 — 64) 96.-97. — Haller János krakkói tanulására: az 1506-os nyári félévre egyszerre iratkozik be öccsével, Ruprechttel. (Johannes Ruperti, Rupertus Ruperti fratres de Buda, Ghmiel: Album. . . i. m. II. köt. 98.) 27 Vö. Ivánka Endre: Iskolázás és népművelés, Magyar Művelődéstörténet, szerk. : Domanovszky Sándor, II. köt. Bp. é. n. 430 — 31. — Kakas nem a hivatali pálya felé fordult. Ott és a bíróságoknál az itthon tanult litteratusokra volt szükség. Vö. Bónis György; Egy Jagelló-kori magyar jogász (Petróczi Henczelfi István). A Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karának Évkönyve, Bp. 1953. 6 — 7. — Oerézdi i. m. 19 — 37. 28 Héderváry László egri püspök 1463-as rendelkezése értelmében az egri iskolamestert az olvasókanonok prezentálja a püspöknek és a káptalannak, és ezek gyakorolják közösen a kinevezési jogot. Békefi Rémig : A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig, Bp. 1910.413-14.
