Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Tarjányi Sándor: Az 1930. évi fővárosi törvény = Das 1930-er Gesetz über die Haupstadt 335-351
bástyázni a közgyűlést kinevezéssel, örökös tagsággal, érdekképviseleti tagokkal, kik a kormánytól függnek. Hangoztatta még, hogy „a felelősségtudat arra késztet bennünket, hogy elvi szempontjainkat alárendeljük a főváros lakossága összessége érdekeinek." 21 Kozma Jenő, a Községi Polgári Párt vezetője hangsúlyozta, hogy az adminisztráció megjavítására szükség van. Az autonómiát szerinte is védelmezni kell és a kormány is jóindulattal kezeli az ügyet. 22 A közgyűlés a pártok vezetőinek megbeszélése után elfogadta Wolff Károly indítványát, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz, melyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. A határozat leszögezi, hogy az önkormányzatnak van joga a főváros összes személyi és anyagi kérdéseiben dönteni. Szerényen a kormány tudtára adja, hogy a tervezet ellen van, ha jobb közigazgatást kíván is. Vámbéry indítványát leszavazták, a polgármesterét, mivel annak a konklúziója azonos volt az elfogadott határozattal, nem tárgyaltak. 23 Közben a főváros elkészítette a tervezetre vonatkozó észrevételeit. A polgármester megbízásából a főügyész a tervezet szakszerűtlenségeit kifogásolta. Kerülte a politikai természetű kérdésekben való állásfoglalást, ugyanakkor egy sor kifogást tett a tervezet egyes pontjai ellen. Többek között a főpolgármester államfői kinevezése és a törvényhatóságnak való felelőssége ellentmondásos voltára mutatott rá és a tisztviselői karból a törvényhatóságban részt vevők kis számára, ami a szakszerűség hiányát jelenti. A szakbizottságok munkájára vonatkozólag is tett észrevételeket. 24 . A kormány bizonyos mértékig visszavonult és egynéhány kérdésben, történetesen, a főpolgármester kinevezése, illetve választása kérdésében engedményt tett. A belügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában már közölte, hogy a főpolgármestert ezután is választják. Bejelentette, hogy új kerületeket hoznak létre, a XI, XII, XIII, XIV. kerületeket, a Csepeli Szabadkikötő, és a budaörsi repülőtér területét a fővároshoz csatolják. Nyilatkozatában már a közgyűlési tagok számának emelését, a bizottságok számának csökkentését, 7 főtisztviselő választását és intézőbizottság megalakítását közölte. 25 Egy másik közleményben a tervezetet ért támadásokra válaszolt. Kijelentette, hogy a polgári ellenzék és az SzDP a törvény előkészítésében nem vett részt, így nincs lehetőség észrevételeik figyelembevételére. Az SzDP képviselői nem jelentek meg nála az értekezleten, a polgári ellenzék pedig nem vett részt a vitában. 26 A nyilatkozatokból és a tervezet második változatából kiderül, hogy a kormány kisebb változtatásokat megengedett, de a tervezetet fő vonásaiban változatlanul akarta az Országgyűlés elé vinni. A főpolgármester kinevezése, illetve választása kérdésében az addigi gyakorlathoz tért vissza, mely szerint az államfő által javasolt három személy közül a törvényhatósági bizottság választja meg a főpolgármestert, kinek fizetését állami költségvetésben biztosítják. A törvényhatósági bizottság összetétele is változott valamit, a második változatban a tagok száma 220 lett, ebből közvetlenül választott 140, érdekképviseletből választott 18, 32 örökös tag, és hivatalból tag 30. Kihagyták a második változatból a választásra jogosultság feltételeként szereplő szégyenletes főbérlői jelleget, meghagyták viszont a 6 évi fővárosban lakást, holott az országgyűlési 21 uo.2005.o. 22 uo. 2003. o. 23 Fővárosi Levéltár. Közgyűlési iratok 1097/929. kgy. jegyzőkönyv és Fővárosi Közlöny. 1929. nov. 1. 2009. o. 24 Fővárosi Levéltár. Tiszti főügyészi iratok. 5. csomó. Budapest székesfőváros polgármesterének észrevételei a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat tervezetének első és második részéhez. 25 Fővárosi Hírlap. 1929. nov. 13. 1. o. 20 uo. 1929. nov. 27. 1. o. 341
