Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tarjányi Sándor: Az 1930. évi fővárosi törvény = Das 1930-er Gesetz über die Haupstadt 335-351

képviselő választói jogosultság csak 2 óv helyben lakást követelt meg. Engedményt tett a változat a törvényhatósági intézőbizottság összetételére vonatkozóan is. A 20 tag közül 6-nak a kinevezését bízza a főpolgármesterre, míg az első a felét tervezte. A tisztviselők kinevezése tekintetében is differenciáltabb, mint az •első változat.

27 Lényegében ezt a változatot terjesztette be a kormány nov. 25-én az Országgyűlésnek. Dec. 6-án kezdődött a javaslat felolvasása, az általános vita pedig dec. 13-án. A javaslat előadója Usetty Béla volt, aki a Wolff pártból ment át a kormánypártba. Ismertette a tervezetet és azzal indokolta a javaslat szükségességét, hogy 1871 óta nem rendezték a főváros közigazgatását, azonkívül a javaslat célja, hogy a testületi felelősség helyett az egyéni felelősséget állítsa, melyet a polgármester testesít meg.

28 A javaslat a Házban hasonló vihart keltett, mint a közgyűlésen. Az ellenzéki képviselők, elsősorban a szociáldemokraták indítottak harcot a javaslat ellen. A szópárbaj célja az volt, hogy vegyék le napirendről a javaslatot és a kisebb rossz elve alapján, a régi törvény szerint tartsák meg a választásokat. A kormány már 1928 végén meghosszabbította az 1925-ös törvényhatóság mandátumát és a javaslat letárgyalása emiatt is sürgős volt. A javaslat viharos fogadása jelezte, hogy a tervezetből egyhamar nem lesz törvény, ezért az év végén újabb egy évvel, 1930 végéig meghosszabbították a fővárosi törvényhatóság mandátumainak határidejét.

29 Már a fővárosi törvényjavaslat első tárgyalási napján támadta a javaslatot Peyer Károly. Felszólalásában hangoztatta, hogy ,,a javaslat újabb jogfosztás." A helyes címe ez lenne: ,,

Wolff és Kozma Jenő örök hatalmának törvénybeiktatása." A választókerületi beosztásokat kifogásolta, és azt, hogy a kerületek népességüktől függetlenül egyforma számú bizottsági tagot választanak. A továbbiakban a tervezet antidemokratikus tendenciáit a bolsevizmushoz hasonlította.

30 A demokrata ellenzék részéről Baracs Marcell azt hangoztatta, hogy nincs szükség új törvényjavaslatra. A javaslat célja véleménye szerint, a két jobboldali párt uralmának fenntartása.

31 A kormánypárti Gáspárdy Elemér szükségesnek tartotta a javaslatot és támadta a fővárosnál és üzemeinél levő nagy fizetéseket és a főváros üzemeit.

32 Kéthly Anna reflektált a hozzászólásokra és védelmébe vette a fővárosi kultúrés szociálpolitikát. Hangoztatta, hogy Gáspárdy hamis adatokat közölt és a főváros ellen akar hangulatot kelteni.

33 Rassay Károly, a liberális ellenzék exponense szintén hangoztatta, hogy a javaslatra nincsen szükség és az sérti a polgári szabadságot. A javaslat meg akarja szüntetni az utolsó alkotmányos helyet, ahol még a polgárság akarata érvényesülni tudott. Összevetette egyéb nagyvárosok önkormányzatával és ennek alapján marasztalta el a javaslatot. Kifogásolta, hogy a magánalkalmazottaknak és a munkásságnak nincs helye az érdekképviseletekben. „A főváros nem teljesítette a kormány oly kívánságait, melyek nem feleltek meg a polgárság érdekeinek, ezért akarják a fővárost megbüntetni."

34 Hasonlóan nyilatkozott Bródy Ernő, a demokraták képviselője is. A nyilvánosság kizárása ellen foglalt 27 Fővárosi Levéltár. Tiszti főügyészi iratok. 5 csomó Törvényjavaslat Budapest, Főváros közigazgatásáról. II. változat. 28 Az 1927. évi január hó 25-re hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. Bp. 1930. XXIV. k. 125. o. 1929. dec. 13. továbbiakban Országgyűlési Napló. 29 1929. évi Országos Törvénytár. (Corpus Juris) Bp. 1929. 665. o. 1929. dec. 12. 30 Országgyűlési Napló. XXIV. k. 131. o. 1929. dec. 13. 31 uo. 164. o. 1929. dec. 17. 32 uo. 171. o. 1929. dec. 17. 33 uo. 181. o. 1929. dec. 18. 34 uo. 194. o. 1929. dee. 18. 342