Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

máshol már bemutatott s ugyancsak a bankból, terménykereskedésből ós háztulajdonból együttesen kinőtt, végül a fővárosi sőt az egész hazai hitelügyben roppant jelentőssé váló magánbankhoz vezető vagyonára: ennek alapján Wahrmann Mór 1873-ban az Angol Magyar Bank, a Pannónia Gőzmalom, a Ganz és a Pesti Nyomda igazgatóságán kívül a Tőzsde vezetőségének is tagja. Egészen külön hely illeti meg felsorolásunkban (a kereskedőtőke egy másik útjának példájaként is) a két Szitányi testvért: Bernátot és Izidort. A még nemrég a terménykereskedelemben és bankalapításban tevékeny Szitányiak örökségéből összegyűlt közel 10 000 frt adóra kötelezett vagyon ill. kb. 650 frt adójú jövedelem ugyanis a részvénytársulatoktól sem tartja távol magát. 1873-ban Szitányi Bernát részint a Franco-Magyar Bank, részint a Magyar—Svájci Szódagyár igazgatósági tagja, Izidor pedig a Pesti Közúti Vasút és a Pest-Lipótvárosi Takarék igazgatóságában tevékenykedik. De a családnak ebben az ágában ekkor már megindul bizonyos gentrysedési irányzat, mely a Szitányiakat és hatalmas vagyonukat végül is a földbirtok felé irányítja. 8. Áttekintve virilistáink e három nagy csoportjának belső szerkezetét és szerepét a város alakuló részvénytársaságaiban, nem indokolatlan, ha végezetül felvetjük: mennyiben voltak e csoportok tagjai új alakjai a városfejlődésnek, ill. mennyiben voltak maradványai a régi városi polgárságnak? — A város az 50-es évek közepétől különös erővel kibontakozó kapitalista fejlődésében, legalábbis a városegyesítés óvóig, s éppen ezeken, a polgári vagyonképződésben, mint láttuk, különleges súlyú és jelentőségű területeken, mennyiben tudott élen maradni a régi polgár és mennyiben kényszerült átadni helyét új elemeknek? A részleteiben már tárgyalt kérdést egészében a már 1848 előtt polgárjogot szerzett személyeknek, illetve családjuk tagjainak, valamint az 1848 előtt a pesti kereskedelmi testületek tagjainak (együttesen: a régi polgároknak) az 1873. évi virilisták közötti előfordulását vizsgálva kíséreljük meg megválaszolni. Ennek eredményeként a következő táblázatot kapjuk: 7. tábla RÉGI POLGÁROK ARÁNYA PEST LEGNAGYOBB ADÓFIZETŐINEK EGYES JELLEGZETES CSOPORTJAIBAN Száma ebből rég i polgár ebből 1000 frt-on felül adózik Száma sz. % sz. % Virilisták ebből a) háztulajdonos b) építőipari c) terménykereskedő d) vaskereskedő 1028 472 26 104 12 360 . 167 9 21 8 35 35 38 20 66 162 86 5 12 4 15 18 21 11 33 Összesen: 614 205 107 A táblázat (melynek összeállításánál különben kihagytuk a közönségesebb neveket, mivel azoknak 1873. évi viselőit megfelelő genealógiai kutatások hiányában nem tudtuk hozzákapcsolni az ilyen nevű 1848 előtti régi polgárokhoz, illetve kereskedőkhöz — vállalva ezáltal azt is, hogy a régi polgárok aránya a valóságosnál valamivel kisebb lesz) világosan mutatja, hogy 1873-ig a régi polgárok (akik alatt persze nem szabad valamilyen évszázados múltra visszatekintő városi patriciátust értenünk, hiszen családjának pesti polgárjogát még a 301