Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

XVIJ.Í. sz. végéig is csak kis töredékük tudja visszavinni) még elég erőteljesen őrizték pozícióikat. Elsősorban az építőipar és a vaskereskedés virilistái, olyan területek legnagyobb adófizetői tehát, ahol a tradíciónak a vagyoni emelkedést biztosító társadalmi és üzleti kapcsolatok megteremtésében különösen nagy szerepe van. A pozíciók ilyen megtartása e területeken nemcsak a régi polgárok aránylag magasabb számában, hanem az újonnan jöttékénél kedvezőbb vagyoni helyzetükön is megfigyelhető. Jellemző, hogy ugyanakkor a háztulajdonban ez már kevésbé figyelhető meg: itt a régi polgárok nem tudnak az átlagosnál nagyobb arányban megkapaszkodni, ami jól mutatja, amit más kapcsolatban már hangsúlyoztunk is, hogy a rohamosan kibontakozó városépítés máris milyen nagy újabb keletű tőkét is magához von, mégpedig nemcsak a kisebbek, hanem és elsősorban a nagyobbak közül is. Legtanulságosabbak azonban — bár nem különösebben meglepőek — a terménykereskedők csoportjának ilyen erősen új voltát mutató adatok még a nagyobb vagyonok esetén is : a nagy változás, ami a terménykereskedelemben ugyancsak az 50-es évek közepétől a hazai vasúthálózat kiépülésével bekövetkezett, s ami egyrészt a gabonakereskedelem, másrészt általában a bizományi üzlet erős kiszélesedésével járt együtt, itt is igen egyértelműen érezteti hatását. A virilizmus tehát a vizsgált, a vagyonosodásban különös jelentőségű területeken sem alakult lényegesen eltérően az általános és várt törvényszerűségektől, s míg egyrészről ezeket igazolja, másrészről ugyanakkor igazolja táblázatunk vonatkozó részének adatszerű realitását is. De ha most már a város társadalmának kialakuló új vezetőrétegét, tagjainak egymás közti, a pusztán gazdasági kapcsolatokon túlmutató viszonylataiban is megvizsgáljuk, egyre világosabban bontakoznak ki az új, e heterogén eredetű csoportokat összefogva kialakulni kezdő egységes tőkés uralkodóosztály körvonalai — megfelelően végül is ugyanazoknak az általános törvényszerűségeknek, melyeket a régi polgárok és az újak arányának alakulásánál már megfigyelhettünk. Legvilágosabb jele ennek az egységesülésnek egyrészt az, ahogy a korábbi hagyományos társadalmi munkamegosztás kialakította csoportokon belül most a legnagyobb vagyonok kezdenek elzárkózni, egyre szorosabban egymás mellé tömörülni — másrészt az, hogy az így csoportonként elkülönülő legnagyobb vagyonok vonatkozásában megindul a csoportok közötti válaszfalak lebomlása: a vagyon, eredetére való tekintet nélkül, megkezdi egységesítő munkáját a maga körében. Általánosítani e tendenciát illetőleg még korai lenne: ehhez sok ós szétágazó további kutatás szükséges. Néhány jelentős pesti vagyon családi kapcsolatainak alakulása azonban legalábbis már ebben az irányban látszik mutatni. A legnagyobb vagyonok ugyanazon csoporton belüli összezárulására egyik legjellegzetesebb példa a dúsgazdag borkereskedő Jálics család családi kapcsolatainak alakulása. Jálics Ferenc felesége Tömöry lány: valószínűleg a nagy vaskereskedő Eugen August testvére, Karolina. Gyermekeik közül Kálmán (1834—1897) egy ugyancsak régi pesti német polgárcsalád leányát, Eisele Máriát veszi feleségül; egyik leányuk, Mária (sz. 1862) ifj. Luczenbacher Pálnak, másik leányuk, Aloisia (sz. 1866) a sertéskereskedő Geiszt fiának, Gyulának lesz a felesége; fiuk, Ferenc (sz. 1864) viszont első unokatestvérét, apja másik fiútestvérének, Ignácnak (1843—1890) a gazdag kézműárukereskedo majd bankelnök Aebly Adolf Szidónia leányával kötött házasságából származó leányát, Vilmát (sz. 1871) fogja elvenni. Ferenc két leánygyermeke férjeit ugyancsak Pest nagy virilistái közül fogja választani: Ilona (1832—1892) férje Burián János, nagy pesti részvénytársaságok jogtanácsosa és jelentős háztulajdonos, Augusztáé (sz. 1840) szuboticai Kiss Kornél, az Alter-féle híres divatáruüzletet átvevő virilis kereskedő. A Tömöry vagyon azonban nemcsak Jálicsékkal fog össze, hanem a vasszakmán belül a HeinricJiekkel is. A nemességszerző Heinrich Alajos (1776 — 1844) 302