Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

támasztott, a kapitalista nagyváros építészeti arculatát és részben polgári életformáját is ilyenformán döntően befolyásoló igényeinek tisztázásához is új adalékokat nyújthat.

28 A Kausereken kívül a virilista jegyzéken még néhány jelentéktelenebb építészt is találunk: Buzzy Bódogot és Dörschug Antalt. Előbbi 442 frt adót (ebből 200 frt-ot jövedelem után) fizet, utóbbinak jövedelmi adója — 430 frt összadóból — már csak 93 frt. Végignézve fennmaradt, jelentősebbként nyilvántartott alkotásaikat látjuk, hogy egyikük sem nagy építész, de koruk technikai és művészi színvonalán építkező szolid mesteremberek. S már csak a háztulajdon után adózók között találkozunk a város az 50-es években még számos (127) építkezésén működő, de a többségükben külsőbb területeken épülő, főleg földszintes házacskákkal az új városképet tartósan már nem alakító Seenger András nevével. Ő maga már hosszabb ideje úgylátszik nem is épít: három kis ház után 943 frt házbóradót fizet. Családjának többi tagjai is háztulajdon felé fordulnak: a városegyesítést közvetlenül megelőző években készül el Seenger Jenőnek a Gyár (Jókai) utcában egy két- ós a Rózsa utcában egy egyemeletes, Seenger Ferencnek pedig a Gyár utcában és a Szegfű utcában egy-egy egyemeletes háza.

29 Megemlítendőnek tartjuk végül, hogy a jegyzéken, ha egyelőre még csak a virilista adózók szintje alatt is, de már találkozunk a következő generáció jelentős építészeivel is : azokkal, akiknek építési tevékenysége majd csak a század végére fog kialakulni olyan mértékben, hogy őket a virilisták közé emeli majd be. Elsősorban Hikisch Lajos (a XVIII. századvég jónevű, vízivárosi, újlaki és óbudai templom- és világi építészének, H. Kristófnak feltehető leszármazottja), Glasner József, Amon József (kapcsolata különben a feltehetően ugyanezen családból származó Hámon Kristófhoz, a vízivárosi Anna és az újlaki templom első építészéhez és a munkáját az 1740-es években az Anna-templomon és a plébánia épületén folytató Hámon Mihály Jánoshoz még tisztázandó), Pucher József, Kernstock József ós Feszty Adolf nevét kell megemlítenünk: 1873-ban 170 ós 380 frt közötti adóval s részint még csak háztulajdonosokként találkozunk velük, hogy másfél évtized múltán az 1888. évi virilista jegyzéken már a város vezető és nagy vagyonú építészeiként lássuk viszont őket. Adataink a fentiekben valóban a város minden, az építőiparral kapcsolatban álló jelentősebb egyéni vállalkozását bemutatva, világosan érzékeltetik a sajátlagosan kereskedelmi, mégpedig ez esetben elsősorban az építőanyag kereskedelméből kifejlődő tőkének az építőiparban is erőteljes jelentkezését, és annak a polgári vagyonképződés e szektorában is játszott nagy szerepét. Itt azonban ennek kizárólagos érvényesülését némileg korlátozzák a szorosabban vett építészi szakmából kiinduló, szerencsés esetben ugyancsak önálló tőkés vállalkozásokká felnőni képes építészek és építőmesterek. Éppen a Neuschlossok további útja — melyen a család ifjabb tagjai bár kifejezetten építéssel foglalkozni közvetlenül soha nem fognak, de megszerzik a mérnöki képesítést — jelzi, hogy az építőipar további fejlődésében az építészi szakszerűségnek és a tehetségnek mindvégig nem lebecsülhető szerepe jelentős marad. Jól látszik emellett, a szűkebb értelemben vett építőipar esetén, a kor új építészeti stílusának jelentősége is a polgári vagyonosodásbam Az az építész, aki képes megfelelni az új stílusban történő építkezés követelményeinek (ami persze az építtető számára sem csupán esztétikai probléma, hanem a ház lakásainak kelendőségét és az értük szedhető bér magasságát is jelentősen befolyásoló körülmény), számíthat arra, hogy a rohamosan épülő város legnagyobb adófizetői közé is bejuthat. A régi stílushoz ragaszkodó építészekre így már csak a hanyatlás 28 Kauserre és a családra alapvető Kempelen i. m. (Családkönyv) 80 — 87. 1. (érdekes képekkel); nagykörúti épületeire Ruisz Rezső: A Nagykörút. Bp. 1960. (Műemlékeink) térképmelléklet. 29 Seenger ekkori házaira Körösi V. 7—13.

1, passim. 274