Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

az erős osztrák verseny is, valamint az ország függősége az osztrák birodalomtól.

27 A birodalmi vámpolitika, amely a fejlettebb osztrák—cseh tartományok és uralkodó osztályok érdekeit szolgálta, még jobban elmélyítette és állandósította Magyarország függőségét. Külföldi áruk behozatalát, különösen azokét, melyeknek termelése Ausztriában is folyt, magas vámok mellett vagy egyáltalában nem engedélyezték. Az osztrák tartományokba irányuló magyar árukivitelt a külföldi árukhoz hasonló magas vám terhelte, míg az osztrák áruk behozatala Magyarországra szinte vámmentesen történt. A magyarországi gyáralapítások ily módon nehéz helyzetben voltak. A kockázatot némiképpen enyhítette a polgári irányzatú társadalmi egyesületek — Iparegyesület, Gyáralapító Társaság — erkölcsi s társadalmi, anyagi segítsége. Kossuth és az Iparegyesület támogatása nélkül Ganz sem szilárdíthatta volna meg üzemét. A fennálló korlátozások és korlátok tehát nem tették lehetővé ez időszakban egyetlen gépipari üzemnek sem a megszilárdulást, a jelentékenyebbé fejlődést, mert a szűk belső piacra való kényszerű támaszkodás együtt járt a piaci viszonyok hullámzásainak kényszerű viselésével, a visszaesésekkel. Az 1847. évi fennmaradt adatokból kiindulva lehet számításokat végezni Ganz gyárának termelési és jövedelmezőségi adataira vonatkozóan. 1847-ben 32 munkás 13 936 Ft munkabérért, 9800 mázsa öntvényt termelt 84 000 Et értékben, tehát kb 8,5 Ft mázsánkénti egységárban. Általában 1000 mázsa öntvény előállításához 1000 mázsa nyers- és töredékvas, 900 mázsa szén és 300 mázsa koksz szükséges.

28 A dernői hámorból, vagy a Csetnekről és JNfagyszlabosról beszerzett vas ára mázsánként 2 Ft-ra tehető, az oravicai kőszén mázsája 52 krajcár, vámmal és szállítási költséggel, melyet a vevő fizetett, 60 krajcár, míg egy mázsa csehországi koksz 6 — 8 forintért volt kapható. így alakul ki az 1847-es év adatsora: munkabér 13 936, vas 20 000, szén 5400, koksz24 000, rezsi 5000 Ft, azaz összesen 68 336 Ft. A tiszta nyereség összege kb. 15 000 Ft. Hasonló számítás segítségével az 1845. év nyereségét 7000 Ft-ra, az 1846-os évét 10 000 Ft-ra becsülhetjük. A három év eredménye ily módon mintegy 32 000 Ft.

29 Ez adatnak valószínűsége biztosra vehető, ha az első három év eseményeivel összevetjük. Ganz adóssággal kezdte pályafutását 1845-ben s ez adósságait csak 1849/1850-ben fizette ki. 1847-ben és 1849-ben vásárolt két kisebb házat s egy gőzgépet, amely kiadások az üzembővítés céljait szolgálták.

30 Ganz üzleti és nyereségfelhasználási politikáját vizsgálva az tűnik ki, hogy az egyes évek bevételi feleslegeit forgótőke hiányában, de saját elképzeléseit is követve, Ganz nem vonta ki üzeméből, hanem bővítésre, a nagyobb megrendelések nyersanyag-szükségletének, felszereléseknek beszerzésére használta fel. A tudatos, de igen veszélyes, idegfeszítő és külső eredményekben alig tükröződő módszernek a következtében Ganznak sikerült vállalkozását megszilárdítani és állandóan foglalkoztatni, valamint a fejlesztéséhez és a nagyobb volumenű megrendelések teljesítéséhez nélkülözhetetlen pénztőkét összegyűjteni. így lett Ganz a magyar kapitalizmus kezdeti korszakában, amikor általában csak a kereskedelem vagy kölcsön útján lehetett tőkét szerezni, az iparfejlesztés és a tőkegyűjtés egyik jellegzetes úttörője. 27 Berlász Jenő i. m. 451. 1. 28 Ld. 26. sz. jegyzetet. Forint érték alatt mindenkor a korabeli osztrák forint értendő. 29 Berlász Jenő i. m. 360—361. lapján közölt számításai szerint a tiszta bevétel lényegesen kevesebb volt, szerinte nem haladta meg az évi 5.000 Ft-ot. Ha e számításokat fogadjuk el, akkor nem tűnik ki, honnan volt Ganznak pénze 1849-ben adósságait kifizetni, házat venni és kb. 20.000 Ft nagyságú saját tőkét befektetni a szászkai bánya és vasműbe 1851-ben. 30 F. L. Budai telekkönyvi betétek 1848. 221