Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Bácskai Vera: Pénz- és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében = Geld- und Warenkredit in Pest in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts 161-185

Míg 1771 — 1779, illetve 1780 — 1788 között a polgári hitelezó'knek változatlanul csaknem háromnegyed része 1000 forinton aluli tőkét helyezett ki egy évben, addig az 1000 — 5000 forint hitelt nyújtó nemesek aránya 1780 — 1788 között 10%-kal emelkedett, s az ugyanilyen összegű kölcsönt folyósító katonatisztek aránya a vizsgált időszakban megkétszereződött. Megállapítható tehát, hogy a két évtized alatt a hitelkínálat (vagy hitelkereslet) nagyjából változatlan maradt. Jelentéktelen csökkenését valószínűleg az egyházi hitel csökkenésével lehet magyarázni : a legnagyobb egyházi hitelezők, a szerzetesrendek feloszlása után szerepüket a hiteléletben nem a polgárok, hanem a feudális osztály képviselői, elsősorban a katonatisztek vették át. Az általuk folyósított kölcsönök aránya, s az egy-egy évben kihelyezett tőke mérete egyaránt megnőtt. A polgári hitelezők szerepe, mind számarányukat, mind az összes hitelekből rájuk eső részt tekintve, szinte azonos maradt, legfeljebb a polgárság különböző foglalkozásbeli rétegein belül mutatkozott eltolódás a termeléssel nem foglalkozó csoportok javára. * A városban a legfontosabb, legnagyobb tőkével rendelkező hitelező az egyház volt: összesen 187 139 forint hitelt folyósított. A hiteléletben a legnagyobb szerepet a pálosok játszották. A vizsgált időszakban 52 820 forintot (az összes hitelek 4%-át) folyósították; második helyen a belvárosi plébánia állott a különböző alapítványi pénzekből folyósított 36 110 forinttal, de nem sokkal maradtak el mögöttük a 21 717, illetve 19 152 forint kölcsönt folyósító piaristák és domonkosok. Ezt a hatalmas összeget azonban elaprózva, kis tételekben helyezték ki. A pálosok — a jegyzőkönyvek tanúsága szerint — elsősorban iparosoknak és kereskedőknek nyújtottak hitelt, a piaristák pedig nagyobb kölcsönöket főleg kereskedőknek és nemeseknek folyósítottak. A többi egyházi intézmény is kis tótelekben nyújtott kölcsönt. Ebben az időszakban a pálosok által kihelyezett egyévi tőke 1773-ban 15 700 forint volt, de 12 hitelügylet eredményeképpen. A piaristáknál a legmagasabb összeg 7865 forint — 1779-ben — de ez is 5 hitelügylet során. Az egyháziak által nyújtott hiteleken kívül a vizsgált időszakban 13 hitelező kihelyezett tőkéje haladta meg a 10 000 forintot: Papics János városi ügyész, majd bíró illetve polgármester 36 hitelügylet során 52 820 Ft Puchói Marcibányi István udv. tanácsos 4 hitelügylet során 23 389 Ft Lauterer György sörfőzőmester 16 hitelügylet során 17 500 Ft Weisskopf József váci dohánykészítő 11 hitelügylet során 17 200 Ft Heppler Ferenc tímár és mészáros (választott polgár), majd özvegye 16 hitelügylet során 16 400 Ft Tempi Adalbert mézeskalácsos, kamarás 20 hitelügylet során 15 000 Ft Mák Antal tímár (választott polgár) majd özvegye és fia 18 hitelügylet során 14 049 Ft Berglas báró, lovassági kapitány 11 hitelügylet során 13 700 Ft következők voltak: Drokker (azelőtt Koppauer) Éva, fehérpékné, 15910 Ft. (Test. a. ni. 229); Peck Vince dohánykészítő, 13017 Ft. (Test. a. a, 1406.); Schuster Imre 4843 Ft. (Test. a. a. 1239); Hochenegger Mátyás fehérpék, 4536 Ft. (Test', a. a. 1096); Grossi Barbara fazekasné, 3915 Ft. (Test. a, a. 1124); Schindler Barbara pékné 2248 Ft. (Test. a. n. 165.); Übl Miklós fehérpók, 2000 Ft. (Test. a. a. 1008.) ; Bergauer Viktória nyergesmesterné, 1800 Ft. (Test. a. a. 1129.); Grunsbach Anna krepinkészítő, 1800 Ft. (Test. a. a. 1294.); Tunner József telekkönyvi kerülő, 1354 Ft. (Test. a. a. 1088.); Tausch Anna kereskedő özvegye, 1306. Ft. (Test. a. a. 1058.); Blutmayer József fogadós, 1284 Ft. (Test. a, a, 1210); Kinczl Anna mészárosmesterné, 1257 Ft. (Test. a. a. .1133.) 166