Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Bácskai Vera: Pénz- és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében = Geld- und Warenkredit in Pest in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts 161-185

Hitelezők megoszlása Az egy hitelezőre eső évi hitel átlag összege (forintban) Hitelezők megoszlása 1771-1779 1780- 1788 Polgárok iparosok kereskedők értelmiségiek tisztviselők háztulajdonosok, egyebek 1 770 1 865 2 204 1 345 2 850 780 1621 1265 1 407 3 953 3 651 1250 Nemesek • •-.'.. 2 218 3 140 Katonatisztek 1 156 2 228 Megyei tisztviselők, uradalmi tisztek 2 941 5 072 Egyháziak 13 948 6 845 Ismeretlenek 905 634 A polgárság körében elsősorban az iparosok és kereskedők által kihelyezett tőke csökkent jelentős mértékben. Nehéz lenne eldönteni, hogy e csökkenés a fokozódó tőkehiánynak tulaj donítható-e,

6 vagy annak, hogy a tőkekihelyezést más, gyümölcsözőbb befektetés váltotta fel. Feltűnő azonban, hogy a polgárság körében is a nem termelő rétegnél növekedett a szabad pénztőkék összege : az értelmiségiek évi átlaghitelének összege megháromszorozódott, s mind a három, a termelésben részt nem vevő réteg által nyújtott évi hitel jelentősen emelkedett. Hasonlóképp évente nagyobb tőkét helyeztek ki a nemesi szolgálatban álló tisztviselők, a katonatisztek, s kisebb mértékben a földbirtokos nemesség is. Az a megállapítás, hogy a polgárság a tőkéjét többnyire kis összegekre elaprózva helyezte ki, a feudális rétegek viszont egyre intenzívebben foglalkoztak nagyobb hitelügyletek lebonyolításával, bizonyítható egy olyan táblázattal, amely azt mutatja, hogy az egyes társadalmi rétegeket képviselő hitelezők milyen arányban folyósítottak kisebb vagy nagyobb kölcsönöket. ••''• 1771-1779 1780-1788 A hitel összege polgárok nemesek katonatisztek m. tisztviselők ismeretlenek polgárok nemesek katonatisztek m. tisztviselők ismeretlenek százalékos megoszlása •...-. 1_ 500 Ft 57 37 62 53 70 51 24 40 34 67 •501—1000 Ft 16 22 17 12 12 24 23 17 28 19 1001—5000 Ft 25 35 19 29 17 23 46 40 38 13 5000 Ft-on felül 2 6 •' 2 6 1 2 7 3 — 1 6 A tőkehiányra, a készpénznek, mint potenciálisan kamatozó tőkének hiányára utalnak a hagyatéki leltárak adatai is. Az 1770 és 1790 között készült 310 leltár közül csupán 14-ben (4%) találunk ezer forintot meghaladó készpénzt, ezeknek is több mint kétharmadában 3000 forintot meg nem haladó összegben. A jelentősebb készpénzvagyont hátrahagyok a 165