Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Bácskai Vera: Pénz- és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében = Geld- und Warenkredit in Pest in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts 161-185

mintegy egynegyedét kitevő nemesek és katonatisztek, uradalmi tisztviselők, különböző egyházi személyek és intézmények folyósították az összes hiteleknek csaknem felét (46%-át). A polgári foglalkozású hitelezők számaránya ugyan elég jelentős volt, az általuk nyújtott hitelek aránya összhangban állott ezzel, de ez tény már önmagában sejteni engedi, hogy a polgárok tőkéjüket kis tételekben helyezhették ki. A vizsgált időszak elég rövid ahhoz, hogy a városi hiteléletben nagyobb változásokra számítani lehetne. Mégis szükséges, hogy a két évtized hiteléletének alakulását külön-külön is megvizsgáljuk, hiszen ennek alapján kellő óvatossággal következtetni lehet bizonyos változási tendenciákra: 1771-1779 1780-1788 A hitelezők megoszlása a hitelezők a hitelösszeg a hitelezők a hitelösszeg százaléka Polgárok iparosok kereskedők értelmiségiek tisztviselők háztulajdonosok, egyebek 47 22 9 3 4 9 43 21 10 2 6 4 46 19 10 1 5 11 41 12 8 2 12 7 Nemesek 11 12 8 15 Katonatisztek 12 8 13 16 Megyei tisztviselők, uradalmi tisztek 4 5 2 5 Egyháziak 1 20 1 11 Ismeretlenek 25 12 30 12 Összevetve a vizsgált két periódust szembeötlő, hogy az egyháziak által nyújtott hitel a második évtizedben mintegy a felére csökkent, nyilvánvalóan II. József egyházpolitikájának következtében. A szerzetesrendek és más egyházi intézmények helyét a város hiteléletében elsősorban a katonatisztek foglalták el : folyósított hiteleik aránya megkétszereződött. Kisebb mértékben ugyan, de emelkedett a nemesség által nyújtott hitel aránya is, annak ellenére, hogy a nemesi hitelezők aránya valamelyest csökkent. Érdekes a polgári hitelezők különböző foglalkozásbeli kategóriáin belül mutatkozó eltolódás is. Az iparosok által nyújtott hitel csaknem a felére csökkent. A polgári hitelezők közül mind nagyobb szerephez jutottak a város szolgálatában álló különböző rangú tisztviselők, s mellettük előretörtek a háztulajdonosok is. Bár e két évtized alatt lezajlott változások alapján nehéz következtetéseket levonni, mégis megállapítható az, hogy még a XVIII. század végén is folytatódott, sőt fokozódott a pénztőke felhalmozódása a nem termelő rétegeknél. Mindezt bizonyítja a katonatisztek, s a polgárságon belül a tisztviselő-háztulajdonos réteg növekvő szerepe a hiteléletben. Ezt a következtetést megerősítheti a különböző rétegek egy-egy hitelezőjére eső évi átlaghitel összegének alakulása is: 164