Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Bácskai Vera: Pénz- és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében = Geld- und Warenkredit in Pest in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts 161-185

betáblázási jegyzőkönyveké, de teljesebb képet nyújtanak az egyes polgárok hiteligényéről illetve hitelezőképességéről, hiszen a betáblázatlan kölcsönök mellett tartalmazzák a nem pestieknek nyújtott — esetleg a megyei vagy városi hatóságoknak betáblázott — hiteleket is. * A betáblázási jegyzőkönyvek adatai alapján az 1771 és 1788 között eltelt 18 év alatt 588 hitelező összesen 1 191 831 rajnai forint összegű készpénz kölcsönt nyújtott.

5 A hitelek összege a két évtizedben nagyjából egyenlően oszlott meg: 1771 és 1779 között 649 147 Ft., 1780 ós 1788 között pedig 542 684 Ft. A hitelezők társadalmi megoszlása, valamint az egyes társadalmi rétegek által hitelezett összeg százalékos megoszlása a következő volt: 1771-1788 A hitelezők megoszlása a hitelezők a hitelösszeg százaléka Polgárok iparosok kereskedők értelmiségiek tisztviselők háztulajdonosok és egyebek 45. • 20 10 1 4 10 42 17 10 2 8 5 Nemesek 10 13 Katonatisztek 12 12 Megyei tisztviselők, uradalmi tisztek 2 5 Egyháziak 1 16 Ismeretlenek 30 12 Az ismeretlenek rovatában szereplő igen nagyszámú hitelező egy részét talán a polgárság köréhez is lehetne sorolni. Társadalmi helyzetük megállapítását azonban megnehezítette az, hogy a jegyzőkönyvekben nem mindig tüntették fel a hitelezők és adósok foglalkozását, s ezt a polgárkönyv vagy a többi városi nyilvántartás és összeírás alapján sem lehetett megállapítani. Egy részük nyilván nem volt pesti lakos, mások valószínűleg a polgárjoggal nem rendelkező adózók, vagy az özvegyek és hajadonok sorából kerültek ki. Ez utóbbiaknak a polgársághoz vagy a feudális réteghez való kapcsolatát a rendelkezésünkre álló adatok alapján nem lehet felderíteni. Feltehetjük azonban, hogy nagy részüket a polgárok közé kell sorolni, s ezt a feltevést támogatni látszik az is, hogy mint a polgárok, ők is többnyire jelentéktelen tételekben helyezték ki tőkéjüket. *; Ugyanis a fenti táblázatból első pillantásra az derül ki, hogy a szabad pénztőke jelentékeny része a feudális rétegek kezén halmozódott fel. A hitelezőknek 5 Ez összegbe nem számítottuk be a közpénzekből — árvapénz, kamarási hivatal stb. — nyújtott kölcsönöket. Ezeknek a városi gazdaság körébe tartozó hiteleknek csak egy része szerepel a jegyzőkönyvekben, feldolgozásuk a városi gazdálkodás egyéb kérdéseivel együtt külön tanulmányt igényelne. 11* 163