Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159
birkát tart a határukban s majdnem annyit tart a birkás, meg a szolgái. Ez a sok birka nagyon kirágja a határt és kiszorítja a jobbágyság marháit a legelőről. Súlyosan érintette őket, hogy az uraság 1743-ban „midőn az svajczer teheneket Promonthoriumba föl állította", minden gazdától elvett négynapi szántás alá való földet és a promonthoriumiaknak adta legelőül. A telkes gazdák részben egészhelyesek, részben félhelyesek voltak. Az előbbieknek kb. 26 hold szántójuk és 4 szekeres rétjük volt; az utóbbiaknak feleannyi. 60 A megye Csepelt nem részesítette különleges elbánásban, mint Óbudát és Promontoriumot, hanem urbáriumot dolgozott ki számára. Ez csak annyiban tért el az országos urbáriumtól, hogy kilenced helyett tizedet írtak be a tabellába, minthogy itt az volt szokásban. A tabellába 16 egésztelkes és 11 féltelkes jobbágyot, meg 12 házas és 3 hazátlan zsellért jegyeztek be. 61 Az urbárium előírása szerint tehát a csepeli jobbágyok a korábbi 100 forint cenzus helyett ezután 39 forint cenzust fizettek. Az egésztelkes jobbágyokat az urbárium az addiginál jóval több robotra kötelezte; a féltelkeseket viszont kevesebbre. Nem sokkal a szabályozás után, 1771-ben panaszos kérvénnyel jelentkezett a község az uralkodónál, melyben előadta, hogy mind az urbárium, mind pedig a Grassalkovich gróf által ajánlott szerződés terhes számára s a helyzete rosszabb, mint Eugén herceg idejében volt. 62 A panasz ügyében lefolytatott megyei vizsgálatokból azután kitűnt, hogy a csepeliek két legfontosabb sérelme a robot ós a telkek helytelen kimérése volt. A robot, amit a földesúrnak az urbárium bevezetésétől kezdve végeztek, nem haladta meg az urbáriumban előírt mértéket, sőt valamivel alatta is maradt (az egésztelkesek évi 45 nap igás robotot végeztek az előírt 52 napi helyett), de így is több volt, mint amennyit korábban teljesítettek. A telki földeket pedig 1771-ben a mérnöki felmérés alkalmával a Dunán inneni szántókban mérték ki nekik s így nagyrészt homokos, terméketlen és árvíznek kitett földeket kaptak. 63 Ez utóbbi panasz jogos voltát a megye is elismerte s a királynő 1772. november 23-i rendeletére azután új mérnöki felmérést végeztek. Ennek folyamán részben a Dunán túl fekvő termékeny, részben pedig a Dunán innen elterülő terméketlenebb földekből — de az árvízveszélyesek kihagyásával — adták ki a csepelieknek a termőföldeket. 64 Volt még két kisebb panaszuk is: egyik az, hogy állataiknak kevés a legelője, mert a faluban földesúri juhászat van 1300 juhval; másik az, hogy a tizedszedés alkalmával sok költséget okoznak nekik a földesúri tisztek. Ezek közül a legelőre vonatkozó panaszt nem méltányolták, mert a földesúri juhászat már évekkel az úrbérrendezés előtt fennállt, viszont a földesúri tisztekkel visszafizettették a tizedszedés alkalmával okozott 20 forintos költséget. 1774-ben — Promontoriummal egyidőben — Csepellel is szerződést kötött a kamara. A szerződés adatai szerint a 27 telkes jobbágy 25 egésztelket bír, nem pedig 21 és fél telket, mintahogyan az úrbéri tabellában fel van tüntetve. A zsellérek számát is a tabellától eltérően állapítja meg a szerződés: 7 házas és 5 hazátlan zsellért említ, míg a tabellában 12 házas és 3 hazátlan zsellér van feljegyezve. A szerződósben a földesúr az áradásos és homokos földekre meg a földesúri juhászatra való tekintettel 406 napot elengedett a 25 egésztelek után járó 1300 nap igás robotból. (Ez 406 nap 20 krajcárjával számítva 135 forint 20 krajcár értékű volt.) A megmaradó robotnapok közül 225 nap teljesítésére kötelezte a jobbágyo60 Pestmegyei Ivt. Urbarialia antiqua, Fassiones ad 9 puneta. 61 Országos Levéltár, Helytartótanácsi lvt, Dep. urbariale, Tab. urb. com. Pestiensis, possessio Csepel. 62 Uo. Acta urb. com. Pestiensis 1771. szeptember 23. 63 Uo. 1772. november 6 és 1774. JVs 4. 64 üc. 1773. Ke 13. 142
