Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159
Szolgáltatás A szerződés szerint Az urbárium szerint Többlet, illetve megtakarítás Bobot Telkes jobbágy 4 nap igás 26 nap igás 22 nappal több Házas zsellér 4 nap gyalog 18 nap gyalog 14 nappal több Hazátlan zsellér 2 nap gyalog 12 nap gyalog 10 nappal több Cenzus Telkes jobbágy 4 forint 1 forint 3 forint Lal kevesebb Házas zsellér 3 forint 1 forint 2 forinttal kevesebb Hazátlan zsellér 2 forint — 2 forinttal kevesebb Földbér kilenced (borból is) kilenced (borból is) — Ajándék Telkes jobbágy 3 máriás 1 csirke, 1 kappan, 6 tojás, 1/2 icce vaj Házas zsellér 3 máriás -— 3 máriással kevesebb Hegyvám fertályonként • • fertályonként 1 forint 1 forinttal kevesebb Vagyis a robot jelentős mértékben megnövekedett, ezt azonban többé-kevésbbé ellensúlyozta a cenzus csökkenése és a hegyvám megszűnése. Viszonylag a telkes jobbágyokra nézve volt legkedvezőtlenebb az urbárium bevezetése ; náluk a 3 forintos cenzus-csökkenéssel szemben 22 nappal nőtt az igásrobot, ami 20 krajcárjával számítva 7 forint 20 krajcárnak felel meg. A házas zselléreknél 2 forintos cenzuscsökkenés s ugyanakkor 14 napos kézirobot-növekedés mutatkozik ; ez utóbbi 10 krajcárral számítva 2 forint 20 krajcár. A hazátlan zselléreknél 2 forinttal lett kevesebb a cenzus s 10 nappal (átszámítva 1 forint 40 krajcárral) nőtt a robot. Békásmegyer után most a ráckevei kamarai uradalom két helységét: Csepelt és Promontoriumot vesszük sorra. Csepel — mint már említettük — 1717-ben települt újra, földesura Savoyai Eugén herceg volt. 59 Kötelezettségeit szerződés szabta meg. Eszerint a község évi 100 forint cenzust és egy sertés helyett 10 forintot fizetett. Minden gazda évente 4 csirkét, 20 tojást és 1 öl fát adott és 8 napot robotolt. Földbér címén tizeddel tartoztak az őszi és tavaszi vetésből, borból, méhből, bárányból, malacból, libából, kacsából, pulykából, meg a kerti veteményekből : káposztából, babból, kenderből, kendermagból. A herceg halála után súlyosbodott a robotjuk: minden gazdának négyökrös szekérrel évente kb. 20 napot és gyalogosan mintegy 25 napot kellett dolgoznia. A többi szolgáltatás azonban továbbra is úgy folyt, mint Eugén herceg idejében. A csepeliek is beneficiumként tartották számon, hogy egy órányira laknak Budától és Pesttől. Előnyösnek vallották azt is, hogy Promontoriumban szőlőjük van s még a trágyát is pénzzé tehetik a promontori szőlők művelésére. Maleficiumnak mondották, hogy a Duna áradása meg a szél kárt tesz a szántókban és rétekben. Felpanaszolták azt, is hogy az uraság 800 59 Kubinyi András; Csepel népessége a XVIII. században és a XIX. század első felében. Tanulmányok Budapest múltjából 13. kötet 229 — 257.1. c. cikkében részletesen tárgyalja Csepel betelepülését és fejlődósét egészen 1849-ig. 141
