Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159

tük Óbudát és Pro mont oriumot — nem sorolt be egyik osztályba sem, azzal a megokolással, hogy ezeket, mint régóta szerzó'déses helységeket, nem lehet úrbérrendezés alá vonni.

8 (A többi hat kivételezett helység Vác, Szentendre, Ráckeve, Pataj, Kecskemét és Nagykőrös, tehát a megye legjelentősebb, kiváltságokkal rendelkező helységei.) Az év végén azután megkezdte Pest megye a a jobbágyok által bírt belső és külső telkek összeiratását,

9 1770. május 31-én pedig már a kész urbáriumokat küldte be a helytartótanácsnak revízió végett.

10 S bár a megye úrbérrendezésének várható gyors befejezését hátráltatta az az alapos vizsgálat, amelyet Mária Terézia rendeletére az úrbérrendezés folyamán történt állítólagos földelvételek ügyében kellett végeznie a megyének, még így is jóval előbb végbement a megye helységeinek javarészében az úrbérszabályozás, mint az óbudai és a ráckevei uradalomban, amelyeknek ügyeivel kapcsolatban az egész megye úrbérrendezése napirendre került. Vizsgáljuk meg most már közelebbről, milyen nehézségek okozták a két uradalom helységei s köztük is főként a legjelentősebb helység : Óbuda úrbérszabályozási ügyének elhúzódását, s vezettek az óbudaiak „lázadására".

11 Óbuda s az egész óbudai koronauradalom, mint említettük, 1766-ban került ismét a korona birtokába s így a kamarának mint a földesúri hatalom gyakorlójának szabályoznia kellett jogviszonyát Óbudával és az uradalom többi helységével. A város ekkor azt kérte, hogy a Zichyek alatt szokásos állapotban maradhasson s előbbi szerződése újíttassék meg, mert lakói nincsenek robothoz szokva. Kérésüket meghallgatva Grassalkovich Antal, a magyar kamara elnöke 1766. június 24-én szerződóst kötött velük, amely régebbi szerződésük pontjait erősítette meg. E szerződés a következőképpen szabályozza Óbuda jogait és kötelezettségeit: két bormérést engedélyez a földesúr a városnak egész éven át (1. pont). A robot megváltásaként évi 340 forintot fizet a város, minthogy „lakói nagyrészt szőlőművelők, kapások és iparosok s ezért nem lehet őket robottal terhelni" (6. pont); ezenfelül, ha a földesúr bort ad el, segítenek a lakosok a bort a pincéből a szokott helyre a Dunához és szükség esetén a földesúri bormérésekhez szállítani. Cenzus címén egynegyed telkenként (vagyis minden egyes telkes jobbágynak, mert Óbudán egy-két kivételtől eltekintve a telkes jobbágyoknak egyenlő nagyságú földjük volt, amelyet hol negyedteleknek, hol egészteleknek emlegetnek) 9 forintot kell fizetniök, a házas és a hazátlan zselléreknek pedig egyaránt 4—4 forintot, az özvegyasszonyoknak azonban csak 2 forintot (4. pont). Kilencedet adnak minden földi terményből és a szőlőkből (5. pont). A liszt és kenyér szabad árulásáért 25 forintot, a deszka- és fakereskedésért pedig 30 forintot fizetnek évente a földesúrnak (6. pont). Hegyvám címén minden fertály szőlő után évi 1 forintot kell fizetniök; az új szőlőtelepítők azonban 6 évig mentesek ennek 8 Uo. 1768. szeptember 15. 9 Uo. 1768. december 19. 10 Uo. 1770. július 31. 11 Az úrbérrendezéssel kapcsolatban Óbudán történt eseményekkel nagy vonásokban foglalkozott Spira György : A szunnyadó láva c. cikkében (Valóság 1948, IV. évf. 3. sz. 189. 1.) valamint Parasztzendülés Óbudán 180 évvel ezelőtt. Amiről a Fővárosi Közlevéltár aktái beszélnek c. cikkében (Világosság 1952 febr. 22). Ugyancsak foglalkozott a kérdéssel Gyömrey Sándor : Budapest története a manufaktúra korszakában c. tanulmányában (Egyetemi Könyvtár, kéziratban), de az ügyre vonatkozó forrásoknak csak kis részét használta s megállapításai ezért többnyire nem helytállóak. Mi a továbbiakban főként a Helytartótanácsi levéltár idevonatkozó bőséges iratanyaga alapján tekintjük át a történteket; a helytartótanácshoz ugyanis, mint a törvényhatóságokkal közvetlen érintkezést fenntartó központi kormányszékhez az ügyben érintett, ill. azzal foglalkozó valamennyi illetékestől — az uralkodótól, ill. a kancelláriától, a kamarától, Pest megyétől, az úriszéktől, az uradalmi tiszttartótól, Óbudától — befutottak a rendeletek, jelentések, kérvények. 124