Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

A februári rendkívüli pártgyűlésen is többször fölmerült a januári tömegsztrájk problémája. A felszólalók többször helytelenítették a vezetőség sztrájkot leszerelő magatartását. Pl. Miklós Móric kijelentette: „A kormány a munkáltatók mellett áll, a sztrájkolókat bevonultatták, a Munkásotthonból egyenesen az ezredhez vitték őket... Az újpestiek azon az állásponton vannak, hogy a választójog, ami kompromisszumnak jó volt májusban, ma, amikor Oroszországban bolseviki uralom van, már kevés." Nagy Tóth Károly felszólalása szerint: „A gyárakban dolgozó munkások föl vannak háborodva a pártvezetőség ellen, mert a tömegek hangulatának és akaratának ellenére megfékezte és leszerelte a mozgalmat." Bodon János hasonlóképpen nyilatkozott: „Amikor a sztrájk után visszamentünk a gyárba, ott azt mondták — gazemberek —, hát ez eredmény? Vártuk (a munkások), hogy elkergetitek a kormányt és helyette azt kaptuk, hogy leszállították a kenyéradagokat." Braun Mór szerint: „A januári általános sztrájkba a munkásság nagy része úgy ment, hogy az forradalom. Annál nagyobb volt a meglepetés, mikor hétfőn kezükbe nyomtak egy röpiratot, hogy menjenek vissza az üzembe. A párt rendszerében van a hiba — elmarad az eseményektől." Nyisztor György elmondta, hogy: „Aki Budapesten a munkások közt megfordul, nem tagadhatja, hogy itt túl van fűtve forradalmi érzülettel a munkásság. A sztrájk eredményeképpen nem kaptunk semmit." Az orosz példára hívta fel a figyelmet. Schuszter Lajos szerint: „A vezetőség azt várja, hogy a tömeg vezesse ? Amikor a munkásság tenni akart, éppen a pártvezetőség jött a municiógyárakba azzal, hogy ne csináljanak semmit és hogy a pártgyülés elhatározza, amit tenni kell. És itt van ez a határozati javaslat, (erre) a munkásság elkeseredése szervezés nélkül is ki fog törni." Ez a néhány idézet is jellemzi, milyen hangulatot eredményezett a budapesti üzemek munkásaiban a sztrájk leszerelése.

128 A Minisztertanács is foglalkozott a sztrájk tapasztalataival és az ismétlődések ellen teendő intézkedésekkel. A belügyminiszter előadta, hogy „Az ország ipari városai, főleg Budapest forradalmi tendenciákkal teljesen alá van aknázva. A társadalmi rendet a készülő tömegsztrájkok és forradalmi mozgalmak legkomolyabban veszélyeztetik... Ezen aggasztó jelenségeket tétlenül nézni nem lehet, szükségesnek jelzi a kellő preventív, sőt szükség esetén a megtorló intézkedések megtételét... hogy a baj megelőztessék... és az államhatalom részére az esetleges tömegsztrájkok és forradalmi jelenségekkel szemben a döntő erő feltétlen biztosíttassék."

129 Alig csillapodtak le a kedélyek a januári mozgalmak után, március elején nem sokkal a breszt-litovszki tárgyalások befejezése után újabb események zaklatták fel a fővárosi nagyüzemi munkásság hangulatát. Már közben is voltak kisebb jelentőségű bérmozgalmak, mint az öntőké, kik bérjavítást és drágasági pótlékot harcoltak ki a csepeli Weiss Manfréd gyárban, a Vulkán gyárban és az Emagban. Ugyanakkor a csepeliek az akkordmennyiség felemelését is visszaverték.

130 A festőmunkásoknak az év elején sikerült megállapodásra jutni a munkáltatókkal a Közúti Villamos Vasút budafoki telepén, a Schlick—Nicholson gyárban, az Emagban, a Hálókocsi Társaságnál és az Albertfalvi Repülőgépgyárban.

131 A magántisztviselők bérmozgalmai is sikereket értek el. A Grünwald—Schiffer cég tisztviselőinek 5 napig tartó sztrájkja győzelemmel végződött. A Rock gyár női tisztviselői és a Lepter János vasszerkezeti gyár tisztviselői is kiharcolták a kért béremelést. A Községi Kenyérgyárban 2 hetes bérharc eredményeként sikerült eredményt elérni.

132 A Hitelbank tisztviselői is bérmozgalmat kezdtek március elején.

133 A fővárosi malommunkásoknak is sikerült 20%-os béremelést kiharcolniok.

134 A cipőipari munkások február elején kiharcoltak 25%-os béremelést a Turul és a Robur gyárban és márciusban a Schmidt 128 P. T. I. A. XV/1/918/21. II. 10. pártgyűlés anyaga. 129 OL. Mtj. 1918. febr. 7. Iványi E. : i. m. 389. o. 130 P. T. I. A. Vsz. 916/17. 1918. jan. 26-i ülés. 131 Festőmunkások szaklapja. 1918. jan. 1. 132 Magántisztviselők lapja. 1918. 2—3. sz- 2. о. 133 Népszava. 1918. márc. 24. 134 Népszava. 1918. febr. 2. 237