Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

KOSÁRY DOMOKOS : A tétényi „tumultus" 1766-ban

KOSÁRY DOMOKOS A TÉTÉNYI „TUMULTUS" 1766-B A N ) A jegyzőkönyv két évszázados, hivatalos latin mondataiból is kiérezhető, hogy 1766. július 16-án némileg komor hangulatban ült össze Pesten a megye kisgyülése. Az elnöki székből Beniczky István királyi tanácsos, első alispán üdvözölte a birtokos nemesség és a megyei tisztikar megjelent képviselőit, „szokott humanitásával", udvariasságával (solita humanitate) kérvén elnézésüket, amiért ilyenkor, a „nyári foglalatosságok idején" hívta egybe őket. Beszéde folytatásából azután hamar kiderült, hogy e humanitás társadalmilag meglehetősen szűk körű: a kiváltságos osztályra korlátozódik. A gyűlés egybehívását, mondotta, az követelte meg, hogy az immár e megyében is elharapózó parasztmozgalmak (rusticani motus) kezdik a közrendet túlságosan veszélyeztetni. Feltétlenül szükséges tehát, hogy „alkalmas intézkedéseket" tegyenek a nép erőszakosságának (plebea vis) és lázongásának (seditio) elnyomására. A gyűlés megtartásának másik, ezzel összefüggő, közvetlen oka pedig az — tette hozzá az alispán —, hogy a helytartótanács részletes tájékoztató jelentést kívánt a tétényi jobbágyok 1766. május 20-i zendüléséről földesuruk ellen.

1 A tétényi „tumultusról" nem akkor esett először szó a megyeház falai között. A feudális megyének egyébként nehézkes, lassú gépezete aránylag meglepő gyorsan tudott mozogni olyankor, ha veszélyeztetett nemesi osztályérdekek védelméről volt szó. Akkor is rögtön intézkedett, amikor Rudnyánszky József tétényi uradalmában a jobbágyok megtagadták a majorsági gabona learatását, majd a tiszttartó házát megostromolva formális közelharcban kiszabadították a tömlöcből egyik vezetőjüket. Másnap, május 21-én már öten álltak berendelve, Pesten, Muslay Gábor pilisi járási szolgabíró és Balogh Mátyás megyei esküdt előtt Tétény község vezetői, tekintélyesebb jobbágygazdái közül: Hamsvegel (Hornisfeger) Mihály községi bíró, König Péter, Konrád Jakab és Tichy Pál esküdtek, valamint Eisenheck György „plebeus", hogy jegyzőkönyvbe mondják a tényállást, amelyhez egyébként végül hat pontban a földesúr elleni régi panaszaikat is hozzáfűzték.

2 Harmadnap, május 22-én, Muslay 1 Pest megye levéltára. Prot, congr. 1764—1768. ff. 1178—1179. Praemissa erga congregatos dominos status beneventatione dominus Ordinarius vicecomes solita humanitate veniam sibi dari petiit, quod eosdem hoc aestivalium occupationum tempore in unum convocaverit. Exegisse interim hoc publicae tranquilitatis statum qui per rusticanos motus in hos quoque comitatus jam subintrántes nimium turbari caepit. Expedire proinde necesseque fore, ut in sedandam, comprimendamque eandem plebeam vim ас seditionem opportuna quaeque disponerentur. — Alteram, quae huis concursui particulari necessitatem imposuit, rationem fuisse earn, ut de enato jam prius tumultu et dissidiis subditorum Téténiensium genuina exe. Consilio submitteretur informatio. 2 Species facti de tumultu plebeo Tétényiensi per colonos narrata. Pest m. It. Miscellanea politica 1766—

3/a. Az 1766. május 21-én Balogh Mátyás kézírásával fölvett szöveget május 23-án írta alá Muslay Gábor (hozzátéve, hogy a tétényiek aznap újra megerősítették vallomásukat) és Balogh Mátyás. A nevek itt e formában szerepelnek : Michael Harnsolger, Petrus Chenig, Jacobus Konrád, Paulus Tischi, Georgius Ejszinchek. 111