Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

KOSÁRY DOMOKOS : A tétényi „tumultus" 1766-ban

és Balogh a helyszínen, Tétényben folytatta a vizsgálatot, amelynek során ezúttal az uradalom embereit hallgatta ki arról, hogy „tétényi paraszt embereknek hogyan történt légyen a földös urasságh ellen való föll támadása" : Conradi Máté 48 éves tétényi urasági tiszttartót, valamint Aulih Jakab 37 éves és Tiringer Jakab 44 éves urasági hajdút. E kihallgatásról is maradt ránk jegyzőkönyv. 3 1766. június 17-én pedig Friebeisz Antal alszolgabíró tett jelentést a megyei törvényszéknek egy újabb helyszíni vizsgálat során Praun János házas zsellér felesége : Zim­mermann Katalin, továbbá Hidegh János kisbíró (subjudex), Kovács Márton urasági kocsis felesége, és végül Horváth Ferencné tétényi lakosok kihallgatásáról. 4 Ilyen előzmények után került az ügy Pest megye 1766. június 23-i közgyűlése elé, amelyen előbb az első alispán számolt be a dunapataji zendülőkre kiszabott büntetésről, majd felolvasták a tétényi földesúr, Rudnyánszky József írásbeli beadványát, „amely szintén tétényi alattvalóinak zendülését, ellene és fiai ellen történt veszélyes lázadását, valamint birkásának a zendülők vakmerő bántalmazása következtében esett halálát adja elő, sorra elmondva, ami történt". Rudnyánszky először is azt kérte, hogy hatóságilag járjanak el a zendülők ellen, majd pedig, úgy látszik a veszedelmes tapasztalatok hatása alatt azt, hogy a megye dolgozzon ki a tétényiek számára úrbéri szabályzatot. 5 Az utóbbi javaslatot a közgyűlés azonnal, hatá­rozatilag el is fogadta. A „tumultus" leírásának Rudnyánszky-féle változata azonban úgy lát­szik annyira elferdítette és súlyosbította a valóságot, annyira eltért az addigi vizsgálatok ered­ményeitől, hogy a megye sem vehette minden további nélkül alapul. A közgyűlés minden­esetre úgy döntött, hogy „mivel a folyamodásban elmondottak a jobbágyok nyilatkozataival és a megejtett vizsgálattal sokban nem vágnak egybe, ezért a dolog tiszta és valódi igazságának földerítésére kiküldik az első alispán urat, a melléje adandó szolgabíróval és esküdtekkel, azzal, hogy készítsen a történtekről jelentést, amelyet majd őfelségéhez fognak felterjesz­teni ; azok pedig, akik az elkövetett emberölés vádjával tömlöcbe vettettek, ott tartandók az ügy felülvizsgálatáig". 6 A megye még hozzá sem foghatott e kiegészítő vizsgálathoz, midőn (ugyancsak június 23-ról keltezve) Albert szász-tescheni hg. helytartó aláírásával rendelkezést, intimátumot ka­pott a helytartótanácsról, amely (mint írja) tudomást szerezve a tétényi uraság és jobbágyai közt nemrég felmerült ellentétekről, minél sürgősebben „részletes tájékoztatást" kívánt e differenciákról, 7 jeléül annak, hogy mint az előző évi dunántúli parasztmozgalmak esetében, 3 Inquisitio de tumultu Téteniensi peracta, 1766. május 22. Pest m. It. Miscellanea politica 1766— 3/b ; másolata uo. 1766—3/c. A vallomások magyar nyelvűek. 4 Pest m. It. Miscellanea politica 1766—3/c. Az öt kérdőpontra (De eo utrum) adott válaszokat magyar nyelven jegyezték fel. A nevek e formában szerepelnek: Catharina Praun Czimmermaniana, Joannis Praun uxor ; Joannes Hideg subjudex ; Kovács Mártony Kata, aurigae dominalis uxor ; Eva Francisci Horváth uxor. 5 A beadvány eredetije már nem található a megyei közgyűlési iratok, instanciák stb. között. Tar­talmát az 1766. június 23-i közgyűlés jegyzőkönyve foglalja így össze: „Lectum dein est in continenti supplex memóriáié domini consiliarii Josephi Rudnyánszky quo aeque tumultum suorum subditorum Tétényiensium, periculosamque sibi ac filiis suis plebeam seditionem, mortem denique opilionis sui temerario tumultuantium insultu interventam cum deducta rei gestae serié refert. Obque hoc primum magistratualiter in ipsos animadverti, tandem eosdem per unitos hos comitatus urbalialiter regulán supplicat." Pest m. lt. Prot, congr. 1764—1768, f. 1157. 8 Uo. ff. 1157—1158. „Determinatum est ut urbarialis regulatio magistratualiter omnino elabo­retur, quantum verő in casum in instantia declaratum quoniam expositio instantiae in nonnullis cum elicitis subditorum et peracta inquisitione non cohaereat, ad resciendam proinde meram et genuinam rei veritatem exmittitur dominus Ordinarius vicecomes cum adjungendis judlium et jurassoribus desuper relationem facturus pro re nata demum Suae Majestati sacratissimae repraesentandam ; illis caeteroquin, qui perpetrati homicidii insimulantur jam in carceres magistratuales conjectis ibidem usque causae revisionem detinendis." 7 A helytartótanács Pest megyéhez, 1766. június 23. ; Rektum est consilio huic locumtenetiali regio, quod non ita pridem inter loci Tétény dominium terrestre et subditos dissidia et differentiae quaepiam evenerint. — Eapropter praetitulatis dominationibus vestris hisce de benigno quoque jussu regio intimât consilium hoc locumtenentiale regium, quatenus auditis praevie audiendis, super his differentiis circumstantialem informationem horsum quantocyus submittere noverint. (Aláírva :) Alber­tus (és alul:) Josephus Klobusiczky. Pest m. lt. Intimata 1766. (Az 1766. július 16-i iratok közt.) 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom