Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

a kiváltságlevelek ellenőrzésénél alkalmazott szempontok szerint szüntette meg. A viszály legtöbbször az egyes céhek munkaterületének vélt vagy tényleges megsértése miatt tört ki. A pesti borbélyok és sebészek 1743-ban pl a fodrászokat és a parókakészítőket el akarták tiltani a hajnyírástól. A helytartótanács ezt nem hagyta jóvá, mivel a fodrászok mindenütt, Bécsben is, foglalkozhattak hajnyírással.

140 A csizmadiák és a vargák között 1771 —1777-ig folyt a háborúság, mivel a vargák magyar és lengyel csizmákat is készítettek, erre pedig csak csizmadiáknak volt joguk. A helytartótanács ebben az esetben a csizmadiáknak adott igazat, s a vargákat eltiltotta a magyar és lengyel csizmák készítésétől.

141 Több esetben más városok céheinek panaszára korlátozni kellett a pesti céheknek a vásárokon gyakorolt monopóliumát, pl. azt, hogy a pestiek az állatvásár napján, a kirakodó vásár előtt, idegen céheknek áruik eladását nem engedték meg.

142 A céhek és a kereskedők közötti viszályok is foglalkoztatták a helytartótanácsot. A pesti vargák 1761-ben tettek panaszt a helybeli kereskedők ellen, hogy azok finomabb fajtájú női cipőkkel kereskednek és ezzel a vargamestereknek nagy kárt okoznak. A kereskedők azzal védekeztek, hogy ilyen cipőket a helybeli vargák nem tudnak készíteni és a közszükségletet nem látják el. A helytartótanács ebben az ügyben úgy döntött, hogy amíg a vargák a finomabb női cipők készítésében nem tökéletesítik magukat, addig a kereskedőknek joguk van ilyen cipők eladásával foglalkozni.

143 A céhek ellenőrzése folyamán sor került a visszaélések egynéhány feltűnőbb esetének a megszüntetésére is. A pesti pékek 1773-ban Paschgal Antal városi kancellistát panaszolták be, aki apjának, a sütő céh céhbiztosának, egyébként városi tanácsosnak a pékműhelyét örökölte a mesterjoggal egyetemben, holott a mesterséget rendesen nem tanulta ki, a vándoréveket és a remeklést pedig apja életében pénzen váltotta meg. A helytartótanács a sütő céh beadványára Paschgalt eltiltotta a mesterség gyakorlásától.

144 Érdekes döntést hozott a helytartótanács 1757-ben Ernyi Mihály szűcs esetében, akit a céh azért büntetett meg, mert nagyobb katonai megrendelést a céh tudta nélkül maga vállalt el. A szűcs céh egy 1745. évi statútumra hivatkozott, amelynek értelmében katonai munkát, a mesterek között való arányos elosztás végett, csak az egész céhnek van joga elvállalni. A helytartótanács ekkor Ernyinek adott igazat, a statútumot az ipar fejlődésére károsnak minősítette, és eltörlését rendelte el.

145 Álláspontja 1760 után azonban megváltozott, mert az akkor kiadott kiváltságlevelekben a megrendelések arányos szétosztásáról szóló cikkelyeket jóváhagyta. A céhek vallásos kötelezettségeinek ellenőrzése jobbára a nem katolikus céhtagokra, illetve céhekre terjedt ki. Pest viszonylatában az erre vonatkozó forrásanyag igen gyér és semmitmondó, mivel Pesten a nem katolikus céhtagok igen kevesen voltak. Az állami céhpolitika értékelése, tekintettel a bécsi udvar gazdasági politikájára Az állami kormányzatnak, közelebbről véve a helytartótanácsnak 1724—1780-ig alkalmazott céhpolitikáját értékelve, rögtön szembeötlenek azok a közös ismertetőjelek, amelyek a céhekkel kapcsolatos merkantilista iparpolitikát a legtöbb európai országban általánosan jellemezték. A magyarországi, így a pesti fejlődés is, természetesen az osztrák örökös tartományok fejlődéséhez állott a legközelebb, ami nyilván azzal indokolható, hogy a bécsi udvar a merkantilista gazdasági politika elveit — hangsúlyozzuk, hogy csak bizonyos mértékben és bizonyos határig — Magyarország viszonylatában is alkalmazta. Sok hasonlóságot lehet azonban felfedezni a magyarországi és a porosz céhszabályozás között is. Kétségtelen az, 140 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. С. Fase. 21. No. 35. 141 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. С Fase. 21. No. 30. 142 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. C. Fasc. 21. No. 9. pozsonyi sárgarézművesek panasza, No. 12. a komáromi kalaposok panasza. 143 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. С. Fasc. 21. No. 5. 144 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. С Fasc. 21. No. 26. 145 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. С Fasc. 21. No. 4. 93 • .