Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

nak küldte el.

95 Azok a kézművesek, akiknek egyáltalán nem volt céhkiváltságlevelük, ilyet ezentúl csak a királytól kérhettek. Ezenkívül már elég korán, 1726-ban királyi rendelet jelent meg arra vonatkozólag is, hogy azok a céhek, amelyeknek nem királyi, hanem földesúri, városi vagy egyéb hatóságoktól származó céhleveleik vannak, ezek helyébe királyi kiváltságleveleket szerezzenek maguknak. A királyi rendelet ezt érdekes módon azzal indokolta, hogy a céhek számos helyen nem tesznek eleget vallásos kötelezettségeiknek.

96 A kancelláriához került tervezetek természetesen még a régi rendszer szerint, többnyire más kiváltságlevelek alapján készültek, és rengeteg céhvisszaélést, kilengést tartalmaztak. Egy-egy ilyen konkrét eset adott újabb és újabb indítékot általános jellegű intézkedések megtételére, mint pl. a lőcsei tűkészítők céhlevél-tervezetének revíziója 1730-ban. Ebben a céhlevél-tervezetben talált igen sok, a közre nézve káros céh visszaélés alapján rendelte el a helytartótanács, hogy a megyék és városok összes céhkiváltságleveleiket hozzá ellenőrzés végett terjesszék fel.

97 Pest városa a céhkiváltságlevelek másolatait 1731. január 2-án küldte meg a helytartótanácsnak.

98 Az ellenőrzés szükségessége az összes céhkiváltságok, még a régebbi királyi kiváltságlevelekkel kapcsolatban is, tehát már 1730-ban felmerült. Egyelőre azonban a helytartótanács — amint említettük — csak az új kiváltságlevelek kiadásánál érvényesítette az állami ellenőrzés szempontjait, a király által kibocsátott régebbi céhlevelekkel csak később foglalkozott. így volt ez Pest esetében is, ahol a török uralom után kibocsátott kiváltságlevelek mind királyi kiváltságlevelek voltak, ezért a helytartótanács egyelőre csak az új kiváltságkérelmeket ellenőrizte. Erre alkalom a fazekasok 1730. és a magyar kalaposok 1737. évi céhalakításával és kiváltságkérelmével kapcsolatban adódott. A fazekasok 1730-ban felterjesztett kiváltságlevél-tervezete, mint a legtöbb ilyen tervezet, a régi rendszer szellemében készült. A tervezet egyes artikulusaira adott helytartótanácsi véleményekből elénk rajzolódnak a céhrendszer szabályozásának új szempontjai. Ezek a szempontok a következők voltak: A céhlevél-tervezetben a helytartótanács először is azt kifogásolta, hogy a pesti fazekasok főcéhhé akarnak alakulni, s hatáskörüket az egész volt újszerzeményi területekre ki akarják terjeszteni. A helytartótanács véleménye szerint a főcéh káros intézmény, beavatkozást jelent a földesúri joghatóság alatt levő szolgák (kontárok) ügyeibe, költséges és fárasztó a vidéki céhmesterek számára, káros magának a közönségnek is. A céh hatásköre Pest város határain túl nem terjedhet. A helytartótanács tehát — eltérően a régebbi pesti céhlevelektől — a nemesi érdekek védelme céljából, a főcéheknek az ipar fejlődését akadályozó szerepe miatt és a céh területi monopóliumának letörése végett a főcéh rendszerrel szemben foglalt állást. Ez jellegzetesen merkantilista színezetű szabályozás volt. Ausztriában — amint láttuk — az 1731—32. évi pátensek szintén megtiltották a főcéhek és fiókcéhek szervezését. A céh hatósági ellenőrzésének biztosítása céljából a helytartótanács leszögezte, hogy céhviszályok esetében a céh után a városi tanács s végül a helytartótanács legyen illetékes. Ez az intézkedés a céhek önállóságának csökkentését célozta. Állást foglalt a helytartótanács az ellen is, hogy a tervezet a mesterek számát 3-ban limitálta. Véleménye szerint a mesterek számát a szükség szerint kell megállapítani és ebben a városi tanács dönthet. Hasonló volt a helytartótanács véleménye a legények számának limitálásánál (a tervezet mesterenként csak két legényt engedélyezett), itt hozzátette, hogy szakképzett mester több legényt is tarthat, mert ez jó hatással van az ipar fejlődésére. Ez az intézkedés az ipar fejlődése érdekében — amint tudjuk — a merkantilista céhpolitikánál általános volt. Hasonlóan jellegzetes és a korszerű felfogással megegyező a helytartótanács véleménye a felvételi díjak és költségek csökkentéséről. A helytartótanács azt javasolta, hogy a mesterfelvételnél a mestertaksát 5 Ft-ról 3 Ft-ra, a céhnek fizetendő díjat 25 Ft-ról 18-ra és a 95 Ember Gy. : i. m. 69—70., 67—68. 96 OL. Htt. Benigna mand. 1726. ápr. 15. 97 OL. Htt. Prot. cons. 1730. okt. 24. 395—96. 98 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 1. 6 Tanulmányok Budapest múltjából 81