Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

szítok 1, magyar szablyakészítők 2, festők és aranyozok 6, nyomdászok 1, cukorkakészítők 1, harangöntők 1, csipkekészítők 2 mesterrel. A 65 városi szakma közül összesen 14 volt a céhen kívüli szakma.

83 Ezek közül is több szakma felsőbb rendeletre 1765 után céhkiváltságokkal látta el magát. A kontárok jelenlétéről a XVIII. század első felében csak néhány utalás, továbbá a céheknek ellenük benyújtott panaszai, az ellenük hozott szabályok nyújtanak tudósítást. Maguk az összeírások nem adnak számot róluk, hiszen akkor a céhen kívüli iparűzés hivatalosan be nem vallható tevékenység volt. A kontárok általában nemeseknél, szerzeteseknél dolgozhattak a megrendelő házi szükségletére. A céhek beadványaikban többször panaszkodnak — inkább az 1750-es, 1760-as években — a pesti katonai rokkantak házában tevékenykedő kontárok ellen, rendszerint olyan alkalommal, amikor új mester felvételét igyekeztek ezzel megakadályozni. A német szabók állítása szerint 1757-ben az invalidus házban 16 kontár szabó dolgozott, s ezek ellen a céh semmit sem tudott tenni. A német szabó céhnek ugyanekkor csak 17 mestere volt. A vargák 1764-ben meg éppen több mint 300 kontárról tesznek említést, holott a vargamesterek száma ugyanekkor csak 20-at tett ki. A puskaművesek 1769-ben a katonai puskaművesek olcsó munkáját hozzák fel, amikor egy mesterfelvétellel kapcsolatban nehéz sorsukat bizonygatják.

84 A rokkantak házában tehát esetleg más szakmában is számos katonai kontáriparos dolgozhatott, s ezek valószínűleg nemcsak a hadsereg részére készítettek különféle cikkeket. Egy 1776. évi jelentés szerint a pesti rokkantak házában egy különálló posztó- és pokróckészítő fabrika is működött. A fabrikában dolgozó iparosok száma nem ismeretes.

85 A céhen kívüli ipar a pesti rokkantak házában — amint tudjuk — a merkantilista iparosító politika egyik Európa-szerte alkalmazott jellegzetes módszerének köszönheti létét, amely a katonaságnál, az árvaházakban, dologházakban iparosok képzését tűzte ki célul. Ez a részben már manufaktúra jellegű, a kapitalista vonásokat magán viselő ipar — amint a fenti adatokból is látható — az egyes pesti kézműves szakmáknak komoly versenyt okozott. A katonai rokkantak házában található iparon kívül a pesti céhes ipart az 1780-as évekig említésre méltó céhen kívüli ipar nem zavarta. Egészen jelentéktelen volt az újszerű, a kapitalista vonásokat magán hordó ipar versenye. A „Verleger"-ek által létrehozott, elsősorban a kontárokon és a háziiparon alapuló tőkés kooperációk Pesten, a háziipar úgyszólván majdnem teljes hiánya s a kontárok kis száma, a kereskedelmi tőke gyengesége miatt, nem alakultak ki. A manufaktúra is egészen kivételnek számított. A rokkantak házában működő posztóés pokróckészítő fabrika mellett — amely állami manufaktúra volt — az első komoly manufaktúra, a Valero-féle selyemgyártó üzem csak 1776-ban jött létre.

86 A piac igényeinek kielégítése Pesten tehát majdnem kizárólag a céhes iparra hárult, s amennyiben azt kielégíteni nem tudta, a kereskedelemnek kellett azt árucikkek behozatalával pótolnia. Törekvések a céhes ipari termelés javítására és a céhvisszaélések kiküszöbölésére A XVII és XVIII. század fordulóján Magyarországon közismert tény volt, hogy a céhes ipar még a mindennapi közvetlen szükségleteket ellátó iparágakban, mint pl. a sütő-, a hús-, a malomiparban sem tudja az igényeket megfelelően kielégíteni. A lakosság, a katonaság ellátása érdekében a céhek termelésén mennyiségi és minőségi szempontból is javítani kellett. Az ipar fejletlenségének, a céhes termelés elégtelenségének az okai jórészt a céhrendszer visszaéléseiben, a monopolisztikus céhkiváltságokban gyökereztek. A XVII. század végén kibocsátott pesti céhkiváltságlevelek — amint láttuk — még a céhes előjogokat mereven védelmező céhrendszert szentesítették. A szatmári béke után azonban több oldalról is 83 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 18. 84 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. В. Fase. 23. No. 8., 33., 70. 85 Főv. lvt. Pesti lvt. Int. a. a. 5245. 86 Nagy I. : A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán. TBM XIV. (1961) 294., 296.