Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

2. Pesti asztalosok céhládája. XVIII. sz. I. fele. Kiscelli Múzeum sékről és egyházi körmenetekről ok nélkül távolmaradók 1—2 font viaszt vettek a plébániatemplom részére). A céhkiváltságok vallásos irányú rendelkezései a katolikus egyház és az az ellenreformáció érdekeit képviselték, amennyiben kimondták, hogy a céhbe csak katolikus vallású vehető fel. Az esetleg nem katolikus céhtagokat is kötelezték a katolikus egyház szertartásain és körmenetein való részvételre. A céhkiváltságok részletesen szabályozták a céhek belső adminisztratív életét, a céhek önkormányzatát, az évenként és negyedévenként tartandó rendes céhgyűlések (a negyedévit hívták kántorgyűlésnek) lefolyását, a céhelöljárók megválasztását, a rendes és rendkívüli céhgyűléseken a céhládába fizetendő díjakat, a céhszámadások ellenőrzését. A céhlevelek megkövetelték a becsületes, tisztességes életmódot, kitértek a legények és inasok magatartásának szabályozására. Az erkölcsös magatartás, a jó hírnév a mesterjog megszerzésének is fontos feltétele volt. A céhlevelek eme rendelkezései sokszor visszaélésekre is alkalmat adtak, jelentéktelen vagy mondvacsinált, esetleg kigondolt erkölcsi hibák ürügyén akadályozták meg egyesek mesterré való felvételét. Foglalkoznak a céhartikulusok a céhviszályokkal, a mesterek és legények közötti vitákkal is. Ezeknél enyhébb esetben a céhnek, súlyosabb esetben a városi tanácsnak kellett döntenie. Több céhlevél a legények munkabérét, munkaidejét, az inasok járandóságait is szabályozza. A legények, inasok helyzetére vonatkozó artikulusokra majd később külön ki fogunk térni. A céhlevelek rendelkezéseket tartalmaznak a beteg, szegény céhtag segítéséről, gondozásáról. Az elhunyt céhtag temetésén az egész céhnek részt kellett venni, aki ezt ok nélkül elmulasztotta, bírságot fizetett. Minden céhlevél kitér a mesterözvegy helyzetének szabályozására. A mesterözvegy elhalt férjének mesterjogát örökölte. A céh köteles volt az özvegynek a műhely vezetésére alkalmas legényt kijelölni s az özvegyet mester jogában megvédeni. Az özvegyet elvevő legény megkapta az özvegy mesterjogát. Ha az özvegy más céh tagjához vagy céhen kívüli72