Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

VÖRÖS KÁROLY: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917

— amennyiben budapesti lakosról van szó — már Budapesten adóztatták, és így ettől az illető budapesti adóalapja jelentősen még nem csökkent volna. Ettől tehát a jegyzéket a tényleges vagyoni viszonyoknak még alapjában hű tükreként használhatnék. b) Lényegesen problematikusabb azonban a jegyzékbe foglalásnak az a már említett korlátja, mely a felvétel előfeltételéül az illetőnek a községi választók névjegyzékébe történt előzetes bejegyeztetését kívánja meg, tehát olyan aktust, amely végül is az érdekelt fél tetszésétől függ. Ezáltal tehát jegyzékeinkből kiesnek azok, a különben vagyonilag megfelelő személyek is, akik városi képviselőválasztási jogukkal élni nem kívántak (s akiknek száma — mint azt a törvényhatósági választások iránt tanúsított, később még ismertetendő közöny igen szépen bizonyítja — már igen nagy lehetett). Ezek egy részét nyilván vagyonalapjuknak a fővárossal szorosan össze nem függő, vidéki eredete tartotta távol a választói névjegyzékbe való jelentkezéstől. A választói törvénynek az a rendelkezése ui., mely szerint mindenki csupán egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja, a vagyoni helyzet biztosítására és védelmére a virilista számára a (Budapesten kívül mindenhol máshol megfelelő vagyon alapján s választási kockázat nélkül elérhető) törvényhatósági bizottsági tagság által nyújtott kiváló lehetőségek révén, az érdekelteket elsősorban a vagyonalapjuk szerint helyileg számba jöhető törvényhatósági bizottságok felé irányította. Ez (többek között) a többnyire a fővárosban tartózkodó nagybirtokos arisztokrácia túlnyomó részének a fővárosi virilisták soraiból való hiányát is magyarázza. Kétségtelen azonban, hogy bár ilyen szempontból elsősorban nyilván a fővárossal közvetlenül össze nem függő vagyonalapok tulajdonosai maradtak ki a jegyzékből, hiányuk mégis egyrészt egy élesen körülhatárolt érdekkörű s éppen nem jelentéktelen réteg kiesését jelenti a város vezetőrétegének képéből — amellett a város hatósugarát a valóságosnál már szűkebbnek is mutatva. — Emellett egyes esetekben feltehetőleg a vagyoni helyzetükre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala érinthette kellemetlenül a vagyonok gazdáit — mivel a virilisták névjegyzékét, adóalapjuk összegével együtt, a választás előtt közszemlére tették, a 900-as évek elejétől pedig már rendszeresen ki is nyomtatták. — Más esetekben, egyes számbajöhető személyek hiányzásánál a politikai közömbösség mellett joggal tételezhetünk fel adóeltitkolást is, jeléül annak, hogy birtokosa a közéleti dekórumot nem átallotta anyagi érdekei mögé helyezni. Elsősorban kétségtelenül érdektelenség, de emellett nem kis részben a fontosabbnak érzett vidéki adóalap, a vagyoni helyzet ismertté válásától való aggodalom vagy az adóalap egy részének eltitkolása végül is oda vezetett, hogy a jegyzékek teljessége rendkívül vitathatóvá vált. A budapesti cégjegyzéken vagy a nagybankok igazgatósági névsorán végigmenve nagyszámú, közismerten dúsgazdag, nagyjövedelmű személyt találunk, aki jegyzékünkről hiányzik. S ha elvben joggal tételezhetjük is fel, hogy legalábbis azok, kik magukat a jegyzékbe felvétették, azt azért tették, mivel befolyásuk biztosítását a várospolitikára szükségesnek érezték (ami pedig vagyonuknak és adóalapjuknak szorosan a fővároshoz kapcsolódott voltát sejtteti) — a jegyzékekből kibontakozó kép erős hiányain ez a valószínűség nem változtat. Olyan körülmény ez, mellyel a továbbiakban jegyzékünk felhasználása során feltétlenül számot kell majd vetnünk. 4. 1903, 1910—17: ebből a kilenc évből találtuk fel eddig a század első évei fővárosi virilistáinak névjegyzékeit.

6 De még e 9 év évente 1200 — még ha jó részben nyilván állandóan azonos — személyének vizsgálata is technikailag olyan nagy feladatot jelentett volna, 8 A Fővárosi Levéltárban a virilisták eredeti jegyzékeit többhetes kutatás után sem tudtuk megtalálni : ennek során a jelzetnek megfelelő helyen az anyag továbbvitelére utaló őrjegyeket, vagy egyszerűen csak a jegyzékek elhelyezésére utaló feljegyzéseket találtunk (de jegyzékeket nem) : feltételezhető, hogy a jegyzékek a budapesti Városházán 1945-ben elégtek. A névjegyzékeket 1903-ban a 4. jegyzetben idézett Fővárosi Almanach közölte, 1910-től a továbbiakat az Igazoló Választmány által kiadott Budapest Székesfővárosban legtöbb államadót fizető 1200 választó... évi névjegyzéke с kiadvány tartalmazza. A XIX. század fővárosi virilistáinak névjegyzékeit azonban egyes részleteitől eltekintve megsemmisülteknek tekinthetjük. (Tanulmányom már sajtó alatt volt, mikor Baraczka István, a Fővárosi Levéltár igazgatója felhívta a figyelmemet az időközben e'őkerült 1907—1908. évi nyomtatott virilista-jegyzékekre. Szívességéért ez úton mondok köszönetet.) 148