Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

RÓZSA MIKLÓS: Pest-budai céhen kívüli felszabadítólevelek a XIX. század első feléből

2. Brosy Péter pesti cukrász által Klenovitsch Györgynek 1829. október 28-án adott felszabadítólevél Az Ideiglenes Iparrendtartással hazánkban új iparjog lépett életbe. Ez a jogszabály a céhes, és a céhen kívüli iparok, valamint az iparrá csak e jogszabállyal nyilvánított tevékenységek (mint amilyen a cukrászat volt) viszonyait szabályozza. Az ipari képzés alapja és a mesterség önálló űzésének — más mellett — egyik előfeltétele továbbra is az inasidő, melynek szabályszerű leteltével az inast éppen úgy mint eddig: felszabadították, és részére felszabadítólevelet állítottak ki. Az újkori okleveleknek ez a típusa tehát tovább élt. Tartalmát az Ideiglenes iparrendtartás újonnan nem szabályozta. A reá vonatkozó 132. §-ban csak annyit találunk, hogy azt a „szokás szerinti alakban" — „in herkömmlicher Form" — kell kiállítani. Ez a tételes jogi alapja az e korbeli felszabadítólevelek tárgyaként szereplő jogi tény bizonyítására szolgáló formulák rendjének. Az 1860-ban életbe lépett Iparrendtartás a képesítés meglétét iparűzési feltételként már nem kívánta meg (13—15. §). Az, aki valamely mesterség gyakorlati megtanulására törekedett, valamely önálló mesternél inasként alkalmazásba léphetett (88. §). Az inas a tanulási idő letöltése után már nem felszabadítólevelet, hanem — ha kérte — a tanulásról bizonyítványt (Lehrzeugniss) kapott, amelyben a tanítómesternek az eltöltött tanulási időt, az az alatti magatartást és a nyert képesítést kellett igazolnia. Az új rendszerű bizonyítvány az iparszabadságot magával hozó gazdasági fejlődésnek megfelelően tükrözi az ipar rendjében bekövetkezett változást, mégpedig azzal, hogy iparigazgatásjogi rendeltetése már nem az volt, mint az általa kiszorított oklevélfajtának, a felszabadítólevélnek. Az általa bizonyított jogi tények közé nem tartozott a felszabadítás, a bizonyított tanulás pedig nem képezte előfeltételét annak, hogy elnyerője az iparűzők között előnyösebb helyet, az önálló iparűző helyét elfoglalja. Az újkori oklevelek sorában a felszabadítólevél helyét tehát újfajta oklevél foglalta el. > 143