Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

is csak akkor vehető fel, ha ez a bizonyítványa megvan. A bizonyítvány nélkül vándorló legényt s azt a mestert, aki ilyen legénynek munkát adott, meg kellett büntetni.

185 A legényegyesületekben folyó szervezkedések elnyomása céljából pedig a vargák legényegyesületeit, azzal az indoklással, hogy ezek a közre veszélyesek és lazítást szítanak, 1743-ban az egész országban eltörölte.

186 Előfordult az, hogy a helytartótanács fellépett néhány a legényekkel vagy az inasokkal szemben alkalmazott feltűnő visszaélés ellen. így pl. megtiltotta azt, hogy az asztalosmesterek legényeket csak bizonyos összeg lefizetése ellenében vegyenek fel munkára.

187 Megszüntetett több megszégyenítő és barbár fenyítési módot. A pesti molnárok céhlevél-tervezetéből pl. töröltette azt a cikkelyt, amely megengedte azt, hogy a bírságot fizetni nem tudó legényt vagy inast meztelen hátával gyalulatlan deszkán huzigálják végig.

188 Fellépett az ellen a szokás ellen is, hogy nős legényeket nem szívesen vettek fel munkára.

189 Az inasokra vonatkozólag is minden újonnan kibocsátott céhlevélbe beiktatta azt az egyébként csak általánosságokat tartalmazó rendelkezést, hogy a mester inasát ne terhelje túl, csak a szakma elsajátításához szükséges mértékben foglalkoztassa, házi munkára ne használja, s inasával szemben jó családapaként viselkedjék. E kivételektől eltekintve a helytartótanács céhpolitikája általában nem javított a mesterlegények és inasok nehéz, elnyomott helyzetén. A legények követeléseiben, szervezkedésében éppúgy az ipar fejlődésének, a szükségletek ellátásának akadályait látta, mint a céhmesterek céhmonopóliumokat védő magatartásában. Annak érdekében, hogy a lakosság, főleg a földbirtokos nemesség olcsó ellátását, a termelés és a munka céhes fegyelmét, a rendet biztosítsa, a legényeket a céheknek és a helyi hatóságoknak szolgáltatta ki, s a legények fékentartása érdekében azoknak minden segítséget megadott. Az állami iparpolitika a céhmonopólium letörése, az ipar fejlesztése terén számos pozitívummal dicsekedhetett. Nem mondhatjuk el ugyanezt a céhek elnyomottjainak, a legényeknek és inasoknak helyzetét illető rendelkezéseire. A merkantilista gazdasági politikának a „közjó" érdekében kifejtett tevékenysége a mesterlegényeket inkább hátrányosan mint előnyösen érintette. Pest ipara az iyyo-e s években Az előzőekben megvizsgáltuk azokat a fontosabb tényezőket, amelyek Pest városa kézművesiparának fejlődésére a török uralom után egészen II. József koráig hatással voltak. Az ipar fejlődésénél a céhrendszer szabályozása, az állami iparpolitika egyéb reformjai mellett természetesen igen fontos és alapvető szerepe volt a város általános fejlődésének, a gazdasági élet erősödésének, a népesség szaporodásának s egyéb olyan tényezőknek, amelyeket spontán, nehezen irányítható történeti erők határoznak meg. Pest a XVII. század végétől az 1780-as évekig bár lassú, mégis fokozatos fejlődésen ment keresztül, lakossága, amely az 1700-as években kb. 2000 lelket számlált, 1772-ben már 12 718-ra, 1781-ben pedig 17 468-ra növekedett. A lakosság növekedésében mindvégig fontos szerepet játszott a betelepülés. Igen jelentős volt az iparosok betelepedése is. Az iparosok más magyar városokból, de nem kis számban külföldről, Ausztriából és Németországból jöttek a városba. A város gazdasági fejlődésében az ipar mellett a kereskedelem játszott fontos szerepet. Pest — amint ez köztudomású — a XVIII. század végén már Magyarország kereskedelmi központjává lett. Az 1770-es években Pest iparos lakosságáról aránylag pontos összeírások maradtak ránk. Az összeírások alapján megbízható képet rajzolhatunk a város iparának viszonyairól, s részben lemérhetjük a tanulmányunkban megvizsgált tényezőknek az ipar fejlődésére gyakorolt 185 Főv. lvt. Pesti lvt. tan. jkv. 10. k. 4—5. 1733. jún. 12. — OL. Htt. Acta mech. Ideal. No. 1. 1743. máj. 10. 186 OL. Htt. Acta mech. Ideal. No. 1. 1743. máj. 10. 187 OL. Htt. Acta mech. Ideal. No. 1. 1746. dec. 9. 188 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. No. 6. a molnárok céhlevelének ellenőrzése. 189 OL. Htt. Acta mech. Ideal. No. 1. 1770. okt. 23. 104