Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83

tikai hatalom megszerzéséért megvívott harcnak volt az eredménye. A zselici monostor azért tud erről beszélni, mert távol feküdvén Mosón megyei hatalmas kegyuraitól, a nemzetség elszegényedett, s a XIII. században a szomszédságába telepedett késő utódai csak a XIV. század közepén látnak hozzá vagyonának kisajátításához. 175a Oklevelünk egészének, de különösen a szóban forgó részének (dispositio) a szótára (possessio, villa, curtis, terra, terra villae, terra ad... aratra, locus, pomerium, victima, aratrum, mola, molarius, piscina, captura — clausura piscium, mercatus, tributum, redditus terrae, tributarii, tributarii ministri, mansio, domus, mansiones servorum, mansiones hominum, mansiones vagy domus ministrorum, mansiones vagy domus vinitorum, mansiones vagy domus piscatorum, mansiones... operarii, mansiones cubiculariorum, mansiones currus praeparantium ; operarii, torneator, subulcus, armentarius, ortularius, apiarius, procurator, edilis curtis; ecclesia, custos ecclesiae, capella, patrónus — mint védszent; a Függelékben: possessio, terra... aratro sufficiens, locus molae, saltus, saltus lignorum, arbustum stb.) minden vonatkozásban azonos a nyugati okleveles gyakorlat korabeli szóhasználatával. Szabó István barátom

170 az egész oklevélben csak a „possessio" szót tartja kissé korainak. Véleményünk szerint azonban nem valószínű, hogy ez a XIII. században vagy később (interpolatio vagy szó változtatás formájában) került volna az oklevélbe. A hasonló tárgyú nyugati oklevelekben ugyanis a „possessio" megfigyelésünk szerint a XI. században már szokott dolog, tehát Ottó comes oklevelében sem lehet ellene kifogásunk

177 — már csak azért sem, mert kérdéses mondata a monostor központi és legnagyobb birtokára vonatkozik, vele kapcsolatban pedig egyszer már használta a „terra" kifejezést, s úgy látszik, az ismétlés elkerülése végett s a mondat numerosítása céljából veszi most igénybe ehelyütt a gyűjtő jellegű possessio szót. Noha őket is magában foglalja, két helyét külön is ki kell emelnünk még azért, mert tulajdonképpen miattuk bocsátkoztunk oklevelünknek ilyen gondos kritikai vizsgálatába. Ezek pedig: az „insula Pest"

178 és a „locus Pesti"

179 nevű apátsági birtokok. A „Pest" szónak mint helynévnek legrégibb hiteles okleveles említését eddig II. Géza királyi privilégiumából ismertük, aki Micu prépost kérésére a budai egyháznak adományozta 1148-ban „a Szent László király által rendelt évi 360 pensáért Geyza- vásár vámjának, Pest és Kerepes kikötőjének vámját..., továbbá a Meger-i révtől a nagy szigetéig terjedő halászat jogát, miként ezt is már László király rendelte volt az egyháznak".

180 Szent László i7óa J Ders leszármazóinak : II. Péternek és Miklósnak 1346. évi osztozkodása után. Karácsonyi : Magyar nemzetségek II. 104. 176 Szóbeli szíves közlése. 177 Használatában mindenesetre bizonyos fejlődést figyelhetünk meg. A X. században még inkább igenév vagy ige alakjában szerepel az oklevelekben, például 952-ben: Prun, videlicet fráter Hoholti hobas ad eundem ( !) monasterium IIII concessit possessas (M. G. H. Dipl. I. 239—240. 158. sz.) ; 960-ban: quiipsas res perenni tempore possideant (Gallia Christiana XV. Instr. 131. col.); 965-ben: ea lege, qua et nos eamdem villám possidemus, ad monasterii redeat usus... (uo. X. Instr. 16—17. col.) ; ezzel szemben a XI. században már a possessio (mint birtok) is következetesen használt szava az okleveleknek, például: 1025. k. : quia verő in eodem loco non erat tanta facultas possessionis... (uo. XV. Instr. 144—145. col.) ; 1028-ban: in ecclesias, lóca vei agros seu reliquas possessiones, quae ab antiquis temporibus vei modernis iuste et legaliter collatae sunt memoratae ecclesiae... (uo.VIII. Instr. 295—297. col.); 1047-ben:... ego Gaufredus cornes et uxor mea Agnes... deliberavimus monasterium puellarum in honore dei... in possessione nostra apud civitatem Santonas... (uo. II. 478—481. col.); 1070-ben:... post mortem meam nullus comes, neque alius quislibet homo vel femina ullam potestatem, neque ullam dominationem habeat in dicto monasterio..., neque in omnibus villis vel possessionibus, quae pertinent ad praedictum monasterium, nisi abbas Thomesiensis... (uo. VI. Instr. 78—79. col.) 178 L. az oklevélben. 179 L. az oklevélben. 180 Szentpétery : Kritikai jegyz. 77. reg. 80